Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

ADATTÁR - Réti Endre: A pesti orvosi kar hallgatóinak helyzete, törekvései és mozgalmai a kari jegyzőkönyvek alapján (1848 — 1918)

osztanak. Meggyőződésük szerint a benne foglaltaknak nyílt kimondásával nagy szolgálatot teszünk az egyetemnek, de első sorban magának az ifjúságnak is, a mely szolgálat annál eredményesebb lesz, minél szélesebb körben lesz ismeretes a tanártestület állás foglalása ezen kérdésben. Genersich Antal ennek megfelelően indítványozza, hogy ezen véleményes jelentés a kar költségén nyomassék ki s küldessék meg egyetemünk valamennyi rendes és nyilvános rendkívüli tanárának. Lenhossék Mihály nem helyesli a kinyomatást, mert attól tart, hogy a jelentés a nyilvánosság elé jutva egyik-másik mondata által azt a látszatot kelthetné, mintha a tanártestület ez által a napi politikai kérdésekben akarna állást foglalni, a mi az orvoskari tanári karnak mint testületnek nem lehet feladata. Előadó és többeknek megnyugtató hozzászólása után a tanártestület egyhangúlag elfogadja az előadó véleményét." Újabb, hasonló kísérletről számol be egy másik Ülési jegyzőkönyv. 1907/8. 117. p. 44.1489. A „Magyar Birodalmi Diák-Szövetség kérvénye. Előadó : Jendrassik Ernő ny. r. tanár. Ifjúságunkban minduntalan akadnak egyesek, kik jobb ügyre méltó buzgalommal, de rendszerint igen csekély rátermettséggel új és újabb egyesületek alapítását gondolják legszentebb feladatuknak. Most, nem kisebb czímmel, mint „A Magyar Birodalmi Diák-Szövetség" hangzatos címével és 113 §-aZ berendezett Alapszabály tervezetet küldött meg a V. és Közokt. Ministerium az Egyetem Tanácsának. A Rektor úr az ügyet az egyes karoknak adta ki. A 113 pont dacára sem világos, hogy mit is akar az a négy főiskolai hallgató, aki 1906 jún. 23,, 24., 25-én Debrecenben alakuló közgyűlésen ezt az alapszabálytervezetet elfogadtatta. A három napi tárgyalás után a „központi Bizottság" még 1907 áprilisáig várt és azután — dátum nélkül — a ministeriumba terjesztette be a tervezetet. Az alapszabályok szerint a szövetség célja (6. p.) „a testvéri szeretettől áthatott egységes magyar diákélet megteremtése és a magyar egyetemi és főiskolai ifjúságnak erőteljes nemzeti alapon való egységes, hivatalos szervezetben való tömörítése". Ez a zavaros cél nem válik világosabbá azzal, hogy a következő 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13 § ugyanarról szól. Ezekben van pl. hogy a hazafiúi érzelmek odaadó szolgálása is a szövetség célja, amikor talán az egyesület nagy jelvénye : a rézfokos szolgálhat eszközül. További célok : a régi magyar vendégbarátság felélesztése egyé- vagy társas kirándulások alkalmával, diáksajtó szervezése, pontosabban meg nem nevezett versenyek és bajnokság, ünnepélyek rendezése, pályadíjak kitűzése. Még inkább kitűnik a cél zavaros volta abból a kísérő iratból, amellyel a ministerium jóváhagyását kérik s amelyben ez áll : „ a mellékelt alapszabály a magyar diákságnak régóta nélkülözött állandó szervezetét adja meg, a melyen működve a magyar ifjúság a produktív munka terére léphet." Ennek a célegyvelegnek a kivitelére a szabályok elégséges eszközül tekintik az évi kongresszust és a szövetség-tanácsot, egyéb érintkezési módról a szabályokban nincs szó. A szervezet akként létesülne, hogy a szövetség összekötné az eddig már meglevő ifjúsági egyesületeket. A kongressus októberben tartandó felváltva más-más városban, maximumban négy napig — 74. p. szerint, de ez az alapszabályszerű