Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

ADATTÁR - Réti Endre: A pesti orvosi kar hallgatóinak helyzete, törekvései és mozgalmai a kari jegyzőkönyvek alapján (1848 — 1918)

járt : keltették ifjúinkban az eszmét, s amint nálunk már szokás, a lelkesedés elnyomta a megfontolást. Lássuk csak, mivel akarja ez a Szövetség boldogítani a hazát, s miben látja a Kossuth-kultusz megtestesülését ? A 2 § b. pontja a magyar viseletet tűzi ki célul! Hányszor de hányszor kezdtek ebbe már ifjaink ! Hiábavaló próbálgatás ez, a nemzeti küzdelemnek ma mások az eszközei, nem a ruha. A mi festői nemzeti öltözetünk nem alkalmas a modern életre. A 2 § f. pontja az ifjúság gyülekezési jogának és szólásszabadságának megvédését, g. pontja az egyetemeknek a törvényhozásban való képviseletét, h. pontja a tanítási, vizsgálati és utóvizsgálati stb. díjak leszállítását tűzi ki célul. Az első, a gyülekezési jog, eléggé szabályozva van, kész veszedelem volna, magára az ifjúságra elsősorban, ha ez a jog szabadabban kezeltetnék. A másik kettőnek mérlegelése, kivívása nem a hallgatóság feladata. A továbbiakban ez a Szövetség is tág kaput tár a nem egyetemi polgároknak a belépésre : mint pártoló, alapító, tiszteletbeli tagok. Az a körülmény, hogy a 7 § szerint a rendes tagok felvétele a közgyűlés előtt történik, nyilvánvalóan igen alkalmas erőszakolt határozatok hozatalára, még inkább a 8 §, a melynek b, pontja szerint a szövetség céljainak ártó tagokat a választmány kizárhatja. A 9 §. szerint a szövetség bevételi forrásai között gyűjtések is szerepelnek. Nincs kitüntetve, hogy a begyűlő összeg mire fordítandó. Végre az egyetemi hatóságoknak az ellenőrzésre semmi alkalom sincs tervezve, sőt ez a Szövetség egyenesen csakis a belügyminiszteri szokásos záradékra szorítkozik e tekintetben. Nyilvánvaló, hogy az egész tervezet nemérzi át azt, hogy mit jelent az a célul kitűzött főpont : „Kossuth Lajos eszméinek terjesztése" s ebben a tekintetben a napi sajtó egy részének kicsinyes és ósdi álláspontján áll. Ma civilizált nemzetnek, aki a helyét komolyan meg akarja állni, nem ellenséget kell látnia más nemzetekben, akikkel, ha mer, marokra keljen : hanem fel kell vennie a versengést minden téren, első sorban a kultúra és a gazdaság terén. Véleményünk szerint az egyetemi tanári karoknak ezekkel az ifjúsági mozgalmakkal szemben azt az álláspontot kell elfoglalni s ezt az ifjúságnak minden kínálkozó alkalommal újra és újra tudomására adni, hogy az ifjúság a hazának egyes egyedül szorgalmas tanulással, gondos és alapos ismeretszerzéssel, szellemi általános művelődéssel tehet szolgálatot, nem pedig tüntetéssel, frázisok hangoztatásával. Bármily magasztos volt is szabadságharcunk küzdelme, a mai Magyarországot s annak gyors fejlődésben levő szervezetét a béke munkásainak, a fejükkel higgadtan és kitartóan dolgozóknak köszönjük, nem a csatazajnak, még kevésbé demonstrálásoknak. Kossuth eszméje ma : az állam kifejlesztése, megerősítése minden állampolgár becsületes, megfeszített munkásságával s ebben a Kossuth-szövetségben minden jó hazafi benne van külön Szövetség nélkül is. Mindezek szerint az egyetemi athletikai klub, és az Olvasó Csarnok teljesen megfelel a szükségletnek, s újabb egyesületeknek, főleg olyanoknak, amelyek nem állanak teljesen az egyetemi hatóság alatt, felállítása nem engedélyezendő." Kétly Károly, Genersich Antal, Bókay Árpád, Réczey Imre hozzá szólásaikban egyhangúlag, örömmel üdvözlik a férfiashangú előadványt, melyet teljesen