Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Schultheisz Emil: A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig

[3] BékefiR. : I. m. 318-319. L [4] Wagner : Analecta Scepusü I. 313—14. 1. [5] Schultheisz, E. : Ein spätmittelalterliches medizinisches Handschriftenfragment. Arch. Kulturgeschichte, XLII. 1960, 231. 1/ valamint ua.: Die Ärzte des Kaisers Siegmund (sajtó alatt). [6] Solymossy S. : Irodalomtörténeti Közi. 1924. 34. köt. 81.1. [7] Weszprémi, L : Succincta Medicorum Hungáriáé et Transilvaniae Biographia, Lipsia. 1774, II/l p. 196. [8] Demkó K, : A magyar orvosi rend története. Budapest, 1894. 42. 1, [9] Nem bizonyított azonban Magyary-Kossa ama feltevése sem, mely szerint az esztergomi káptalani iskolában János mester tanította volna az orvostudományt. Vö. Ungarische Medizinische Erinnerungen. Budapest, 1935. p. 2. [10] Weszprémi I. : Az Öt Magyar Országi Elmélkedéseknek Toldalékja, avagy, Hatodik Elmélkedés. A Magyar Országi régi Orvos Doctorokról. Pozsony, 1795. [11] Haeser, H. : Lehrbuch der Geschichte der Medizin. Jena, 1875. Bd. I. p. 614—615. [12] Linzbauer, X. F. : Codex Sanitario Medicinalis Hungáriáé, Buda 1852—1856. Tom. I. p. 429. [13] Rupp J, : Magyarország helyrajzi története I. köt. 2. r. 442. 1., a gyógyító tevékenységre vonatkozóan 1. még Demkó i. m. 82—83.1. [14] Linzbauer X. F. ; I. m. 69-82., Rupp /. .* I. m. 18-19. és 427. 1. [15] Linzbauer X. F. ; I. m. I. 80. 1. [16] Péterfy, C. ; Sacra concilia Hungáriáé, Pozsony 1741. Synodus Budensis, Tom. I. p. 108. vö. még Kerékgyártó Á. : A míveltség fejlődése Magyarországon, Budapest, 1871. 304. 1. [17] Ezeknek a hazánkban működő klerikus orvosoknak tudására, valamint az elméletileg nem képzett, de orvosló klerikusok irodalmi ismereteire vonatkozóan lásd Schultheisz E. : Colcodei seu liber de peste des Bartholomeus Squarzialupis de Plumbino. Sudhoffs Archiv 44. 1960. p. 333. ff., valamint ua.: Gedruckte liturgische Bücher als medizinhistorische Quellen. Janus XLVIII. 1959. p. 48—52. [18] Weszprémi L : Succincta i. m. III. 449. [19] Aichner, S. : Comp, juris ecclesiastici, Brixinae, 1884, p. 65. [20] Schultheisz, E. : Über die Werke des Albicus. Janus, XLIX. 1960. p. 221-235. [21] Vámossy I. : A gyógyászat története Pozsonyban. 1901. 3. 1. [22] Weszprémi L : Succincta i. m. I. 388., valamint Schultheisz E. —

Tardy L. : Fejezetek az orosz—magyar orvosi kapcsolatok múltjából. Budapest, 1960. 41 — 57.1., továbbá Schultheisz F. — Tardy L. : Egy i8. századi magyar karanténorvos (Fábri János) O, H. 1969. 22.1273-—1277. 1. [23] Commentarior. Tom. II. Lib. V/39, p. 94. [24] Abel J. : Egyetemeink a középkorban, Budapest, 5—7, 1. [25] Kerékgyártó Á. : I. m. 484. 1. [26] Abel 7. ; I. m. 49. 1. [27] Fejér, X. F. : Cod. Dipl. VIII. p. 49. [28] Csizmadia A. : A pécsi egyetem a középkorban. Studia Juridica Auctoritate Universitatis Pécs publicata Budapest, 1965. 8. 9. [29] BékefiR. : A pécsi egyetem. Budapest, 1909. 14-25. 1. [30] Ennek okaira itt nem térhetünk ki, lásd erre vonatkozóan Denifle, H. : Die Entstehung der Universitäten des Mittelalters bis 1400. L, valamint Csizmadia A, : Az egyetemi oktatás Magyarországon a pécsi egyetem alapítása után a 14—15. században. Értekezések, 1964—1968. Budapest, 1968. 210. 1.