Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Schultheisz Emil: A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig

[31] Sorbelli, A. : Storia délia Università di Bologna. Bologna 1944. I. 206., valamint Fügedy E. : Alsáni Bálint, a pécsi egyetem második kancellárja. Jubileumi tanulmányok. Pécs, 1967. 97 — 109. 1. [32] Wertner M. : Középkori magyar orvosok és gyógyszerészek. Századok, 1893, XXVII. 594—608. 1., valamint Dercsényi D. : Nagy Lajos kora. Bp., 1942. 26 — 28. 1. [33] A pécsi egyetemet mint minden kart tartalmazó, tehát teljes stúdium generálét még legújabban is tényként említi Grundmann, H. : Vom Ursprung der Universität im Mittelalter (Berlin, 1957.) című, egyébként pontos munkájában. [34] Csizmadia A.: I. m. 211 — 213. 1. [35] Békefi R. : A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. p. 248. ff. Az orvostörténeti irodalomban követett gyakorlat, mely orvosképzést sejttet, ha egy iskolában Aristoteleszt, vagy Avicennát tanítottak, helytelen és alaptalan. [36] Diener, H. : Zur Geschichte der Universitätsgründungen in Alt-Ofen (1395) und Nantes (1423). Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven Bd. 42 — 43. 1963. p. 265. ff. [37] Fraknói V. ; Nyomozások a pápai levéltárakban. Századok, 1892. XXVI. 193. 1. [38] Diener H. : I. m. 269. ff. [39] Fraknói V. : Oklevelek a pápai levéltárakból. Tört. Tár. 1892. 398-401. 1. [40] Horváth H. : Zsigmond király és kora. Budapest, 1937. 86. 1. [41] Rychenthal, U. von: Concilium von Constenz, 1483. p. 146 verso, valamint Schultheisz, E. —

Tardy, L. : Die Budapester Universität und ihre Vorfahren. Die Grünenthal Waage, Bd. 3. 1963, p. 70—80. [42] Aschbach : Geschichte der Universität Wien I. Lányi : (A magyar kath. klérus érdemeinek emléke 1848. 81. 1.) orvosként tartja nyilván csak azért, mert Wallasky Conspectusában (p. 82.) „inter viros eruditione claros" véletlenül több orvos között sorolja fel. [43] A középkori magyar egyetemek korai megszűnésének főként gazdasági okai voltak. Erre vonatkozóan lásd Csizmadia A. : I, m. 221. 1., aki ezt itt részletesen tárgyalja. [44] In exenso közli Császár M, ; Az Academia Istropolitana, Mátyás király pozsonyi egyeteme. Oklevéltárral. Pozsony, 1914. 102 — 103. 1. [45] Ábel J. : I. m. 68-69. 1. [46] Ezt az oklevelet kiadta Belnay : Hist. Litt. Bonarumque Artium in Hu ngaria. Posony, 1799. p. 37. [47] Utrechtben például Henri Le Roy, Apáczai Csere János egyik professzora, a kar egyetlen orvostanára. Vö. Bán I. : A magyarországi felsőoktatás a 16 — 17. században. Felsőoktatási Szemle 5. 1968. 281. 1. [48] Schier, X. X. : Memoria Academiae Istropolitanae, p. 30 — 47. Meg kell itt még jegyeznünk, hogy míg a pápai iratokban használt „stúdium generale" kifejezés az egyetemi rangot jelölte, a később felbukkanó Academia Istropolitana megnevezés a humanista jelleget kívánta kifejezésre juttatni. Újlaki Ferenc győri püspök 1544. és 1546. évi perirataiban találkozunk az akadémia elnevezéssel: „Studium generale quod vulgo achademiam appellitant". Vö. Császár M. : I. m. Oklevéltár 35 — 36. sz. oklevél. [49] Békési /. ; Kath. Szemle. 1902. 443. 1. [50] Fináczy E. : A középkori nevelés története. 260—266. 1. [51] Schrauf K. : A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 111 — 114. 1. [52] Többek között ezt a téves adatot írja Vámossy nyomán (i. m. 12) Gortvay György is: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. Budapest,, 1953. 73. 1.