Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

ADATTÁR - Réti Endre: A pesti orvosi kar hallgatóinak helyzete, törekvései és mozgalmai a kari jegyzőkönyvek alapján (1848 — 1918)

újságot mutatott a tanárnak, a melyben a tüntetés előrejelezve volt. Ekkor a sebész tanár kocsira ült s a főkapitányságra hajtatott s ott rendőri segélyt kért. Ennek meghallgatása után a rendőrök azonnal való eltávolítását a klinikákról és az udvar­ról elrendeltem, meghagytam az Iső assistensnek, hogy ha a legkisebb tumultus látszatát is észrevenné, kéreti a tanárt, hogy ne menjen be előadására, hanem engem azonnal hívasson, hogy a tanteremben megjelenve azonnal intézkedhessem ; de mivel látván hogy a tanár erre nem lesz hajlandó, bizonyos szégyenkezéssel bár, de megmondtam, hogy nem remélvén a tanár ebbeli hajlandóságát, ha ez csakugyan úgy történnék; akkor előre is hivatalból rendelem el, hogy ha a zavargásnak csak előjelei is mutatkoznának, engem azonnal hívassanak, hogy a tanteremben meg­jelenve, az intézkedéseket megtehessem. Erre Pavlik kiküldött rendőrfelügyelőt felszólítottam, hogy a rendőröket a klinikáról és az egész telepről kirendelje, s ha azt hinné, hogy a rendőri segélyre mégis szükség lehetne, helyezze át a rendőröket legalább az utca túlsó oldalára, vagy valamelyes közeli házba. Erre a Dekanatusba mentem a továbbiakban egyedül nem akarván intézkedni az odahívott kari jegyző Dr. Thanhoffer Lajos ny. r. tanár és Hőgyes Endre prodékán valamint a rendőri megszállás hírére előadásáról lejött Bókay Árpád ny. r. tanár jelenlétében további intézkedéseimet megtettem. Ugyanis felkértem Hőgyes Endre prodékánt, hogy az egyetemi Rector ő mgát. az esetről haladékta­lanul értesítse sőt telefonon azonnal tudakoztattam a Rector őmga holléte felől. Erre a dékáni hivatalba hivattam fel Pavlik rendőrfelügyelőt s a nevezettek előtt megismételtem abbeli kívánságomat, hogy úgy a polgári, mint a közrendőröket is azonnal távolíttassa el a klinika területéből s egyúttal megkérdeztem tőle, vájjon kinek megbízására s kérelmére jelent meg az egyetemi orvoskari telepen ilyen assis­tentiával. Nevezett rendőrfelügyelő kijelentette, hogy a főkapitány ő mtga. rende­letére jelent meg s tudomása szerint nevezett főnöke mtgos. Kovács tanár kérel­mére intézkedett ekként. Mi alatt ez a tanácskozás és intézkedés történt, a Dékánátus személyzet jelen­tése szerint a rendőrök és az ifjúság között összeütközés történt ; a felhangzó nagy lárma és zsivaj el is árulta azt csak hamar : Most a tanárkari jegyző és a Dékáni pedellus kíséretében lementem azonnal a háborgó fiatalság lecsillapítására ; a nagy lármázó tömegen keresztül alig lehetett tovahaladni, míg végre eljuthattam kísérőim­mel nagynehezen a sebészi klinika előtti térre a lépcső elé. Erre felszóllítottam az ifjúságot, hogy vonuljon fel velünk a tanterembe, hogy ott intézkedéseimet meg­hallgassák, de a tanterembe be nem mehettünk, mert a lépcsőház ajtaja be volt csukva. A rendőrség jelenléte által elkeseredett s zajongó fiatalság lecsillapítása végett igyekeztem hozzá intézett beszédben szívére kötni, hogy akkor mikor az álma mater kötelékébe léptek be, becsületszavukra kézadássál fogadták, hogy az egyetemi hatóságok iránt tisztelettel és engedelmességgel fognak viseltetni, azért intettem őket komolyan, hogy ezt meggondolva tartózkodjanak mindennemű ki­hágástól s csend zavarástól ; ha panaszuk és sérelmeik vannak, térjenek a törvényes útra s miután közbekiáltottak, hogy a panaszlókat majd üldözni és buktatni fogják, s hogy a forrongást mielőbb elnyomjam, s a hallgatóságot pedig a torlódott helyről mielőbb eltávolítsam, salvus conductust biztosítottam mindannak, aki bejőve a Dekanatusba netáláni sérelmeit szóval vagy írásban előadja, megígérve hogy a fia­tálság kérelmét a tanári karnak előterjesztem s ha az beigazolást nyer, meg vagyok

Next

/
Thumbnails
Contents