Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)
ADATTÁR - Réti Endre: A pesti orvosi kar hallgatóinak helyzete, törekvései és mozgalmai a kari jegyzőkönyvek alapján (1848 — 1918)
A második jelentős diák- és munkástüntetés 1860. március 15-én folyt le a Habsburg-abszolutizmussal szemben, amelynek során a rendőrsortűz következtében egy joghallgató, Forinyák Géza halálos sebesülést szenvedett. Április 4-i temetése is nagyarányú tüntetést váltott ki. Sőt még az 1871. évi feljegyzés szerint is „az egyetemi Rector Ő Nagysága a Pestvárosi főkapitánysági hivatalnak abbeli iratát közli ezen tanári testülettel, miszerint jelentik : a tanulóifjúság f. évi mrc. 16-én tömegesen a temetőbe indulva ott Forinyák Geyza sírját megkoszorúzta és a Szózatot elénekelte. A városi kapitány eme tettet a Rector részéről rosszaltatni és a fiatalságot hasonló események ellenőrzése végett megintetni kéri." (E ponthoz a kar semmi megjegyzést nem fűzött.) Míg ezek a politikai diákmegmozdulások folytak, az egyetemi hatóságok a régi recepteknek megfelelően igyekeztek ezeket tiltani. így pl. az 1910-es fegyelmi szabályzat szerint: „83. §. az egyetemi polgárok és hallgatók e viszonyuk természetéből folyó illedelmes magaviseletre és a fennálló egyetemi szabályoknak, vagy az egyetemi hatóságoknak e célra kibocsájtott külön rendeleteinek megtartására kötelezvék. Akik ezek ellen vétenek, különösen, akik az egyetemi rendet és csendet megháborítják, vagy a tancélokra szolgáló intézményeket, taneszközöket és gyűjteményeket megkárosítják, akik folytonosan hanyagság vagy illetlen magaviselet, erkölcstelen vagy bosszantást gerjesztő tények által, akár az egyetemen kívül is, közbotrányul szolgálnak, akik az egyetemi hatóságokat, az egyes tanárokat, vagy a rend és csend érdekében működő orgánumokat vagy saját hallgatótársaikat megsértik, kihágásuk mértékéhez képest fegyelmi eljárás elá esnek". 1901-ben történt tüntetések kapcsán a dékán bemutatja a tanácsnak a március közepén előforduló egyetemi zavargások és fegyelmi kihágások ügyében hozott határozatait, illetőleg a tett intézkedésekre vonatkozó értesítést. Ajtay tanár ez ügy kapcsán jegyzőkönyvbe kívánja vétetni : „1. Hogy miután tudomása szerint a Rector Űr ő nagysága, mint a Szent István Társulat igazgatója, a készülő tüntetésekről az ismert plakát útján, melyet a Szt. István nyomdában nyomtattak, már vasárnap értesült, kielégítő praeventív intézkedéseket tehetett volna ! melyek által módjában lett volna az egész tüntetést megakadályozni, ha pl. nem a tüntetés után, hanem megelőzőleg már hétfőn záratja be a központi egyetemek kapuit. 2. Az egyetem eddigi álláspontjával és több panaszos felterjesztésével ellentétben állónak nyilvánítja a jelen ügyben követett azon eljárást, hogy a tanács egyetemi fegyelmi ügyben a rendőrséget vette igénybe, amely a megfelelő tanári átiratot a rectori hivatalnak egyszerűen vissza is küldötte azzal, hogy nem fog eljárni, mert büntetendő cselekvényt az egészben nem lát. Elnöklő dékán kötelességének ismeri, hogy felvilágosítsa a Tan. Testületet s Ajtay tanárt is, nehogy hiányos értesülés következtében az ügy tévesen bíráltassék el. A Rector Magnificus minden évben igyekezett a tüntetést meggátolni, de a központi épületi szolgák, kik ott túlnyomólag napidíjas, fel nem estetett egyének, a tantermeket, melyeket ő elzáratott, parancsa ellenére kinyitották, s csak így hatolhattak be azokba a tüntetők. A rendőrséghez pedig a tanár, melynek intézkedéseit különben felülbírálni a Karnak nincs joga, azért fordult, hogy az egyetemi polgárok körén kívül eső elemeket, minők a zavarságokban szintén részt vettek, kipuhatolja."