Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

ADATTÁR - Réti Endre: A pesti orvosi kar hallgatóinak helyzete, törekvései és mozgalmai a kari jegyzőkönyvek alapján (1848 — 1918)

1904-ben azt erősiti a Kar, hogy az orvostanhallgatók nem vettek részt zavargásokban (Ülési Jegyzőkönyv 1904/1905). „Elnöklő dékán közli a nmeit, v. és k. ministerium rendeletét, mellyel az egyetemi előadások decz. 10-től kezdve beszüntettettek, A dékán sajnálatát fejezi ki a felett, hogy ezen rendelet az orvostanhallgatókat is sújtotta, megfosztva őket azon lehetőségtől, hogy kiképzésükre fontos előadásokat hallgathassanak, holott ők az egyetemi zavargások alatt is mindig szorgalmasak és csendesek voltak. A rendőrség által bekísért és 20, illetőleg -50 k. pénzbírságra elítélt orvostanhallgatók Szatala Miklóst és Győrffy Dánielt kihallgatva a felvett jegyzőkönyvben becsületszóra és egész határozottan tagadják, hogy valamely tüntetésben, akár szándékosan, akár esetleg részt vettek volna; sem szóval, sem tettel senkit sem bántottak. Szatala Miklós az 50 k. pénzbüntetés ellen fellebbezett. Győrffy Dániel a 20 k. bírságot kifizette ugyan, de csak azért, hogy a kellemetlenséget megelégelte, mert teljesen ártatlannak érzi magát. Klug Nándor ny. r. tanár osztja a dékán nézetét s felemlíti, hogy azon tüntetések, melyek az orvosi karon itt-ott előfordultak, nem az orvostanhallgatóktól származtak, hanem joghallgatóktól, kik illetéktelenül hatoltak a tantermekbe. Tauffer Vilmos ny. r. tanár ajánlja, hogy a kar hozza tudomására a minister út ő méltóságának, hogy az orvostanhallgatók soha sem tüntetnek, ellenkezőleg, hogy ilyen demonstratiök s az egyetem idő előtti bezárása ellen nyilatkoztak. így történt ez nála is." A KOVÁCS JÓZSEF SEBÉSZPROFESSZOR ELLENI TÜNTETÉS Nem mindig bizonyultak az előzőekhez hasonlóan szelídnek az orvosi Kar hallgatói, mint ezt a Kovács József sebészprofesszor elleni tüntetésekre vonatkozó Kari ülési jegyzőkönyvek tanúsítják. Kovács József a 48-as eszmék nevében szűklátókörű nacionalizmusig, a nemzetközi orvostudomány tagadásáig jutott, és odáig sodródott, hogy a narkózist mint „kozmopolita találmányt" elutasította és „magyar narkózis" címén érzéstelenítés helyett brutalizáltatta betegeit. Maradisága és az a tény, hogy úgyszólván minden hallgatóját megbuktatta, kiváltotta a diákok éles ellenszenvét. Ezt bizonyítja a jegyzőkönyv „a budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi karának 1896 deczember hó 9-én és folytatólag december hó 15-én tartott II. rendes üléséről. Jelen voltak: Elnök: Ajtay K. Sándor ny. r. tanár, e. i. Dékán Jegyző: Thanhof fer Lajos ny. r. tanár Nyilvános rendes tanárok: Korányi Frigyes, Fodor József, Schulek Vilmos. Mihálkovics Géza, Kézmárszky Tivadar, Tauffer Vilmos, Plósz Pál, Hőgyes Endre, Kétly Károly, Bókay Árpád, Laufenauer Károly, Klug Nándor, Réczey Imre, Genersich Antal, Pertik Ottó Czímzetes ny. r. tanár: Navratil Imre Nyilvános rk. tanárok: Moravcsik Ernő Emil, Jendrassik Ernő, Böke Gyula Magántanári képviselők: Haberern Jonathan Pál, Róna Sámuel