Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

ADATTÁR - Antall J.—R. Harkó V.—Vida T.: Perlitzi tervezete orvosi és sebészeti főiskola létesítésére

alakultak ki szakiskolai jellegű orvosi és sebészeti intézetek, különösen a katonaorvosi szolgálat ellátására, A Wittenbergben és Utrechtben végzett protestáns Perlitzi egyébként sem tarthatta alkalmasnak a periférikus elhelyezésű, akkor még érseki jellegű nagyszombati katolikus egyetemet az orvosi kar befogadására. A latin nyelvű tervezet most kerül először magyarul az olvasó elé. Perlitzi személyével, életművének értékelésével most külön nem foglalkozunk, hiszen ezt már előttünk többen is megtették [2]. Az Orvostörténeti Közlemények jelenlegi (51—53.) kötetében közölt tanulmányában pedig Schultheisz Emil ismerteti szerepét, és jelöli ki helyét a magyar orvosképzés történetében. Perlitzi tervezete magyar fordításának megjelentetésével orvosi múltunk úttörőjének, a külföldet járt magyarok egyik megújhodást és reformot követelő, hétköznapi hivatásának gyakorlása közben is közéleti felelősséget érző nagy alakjának állítunk emléket. Períiczy János Dánielnek, a bölcselet és az orvostudomány doktorának, Nógrád megye physicusának (orvosának) tervezete magyarországi orvosi és sebészeti főiskola alapításáról. (Vö. Linzbauer, Codex II. k. 270—277. oo. — Az üggyel a Helytartótanács 1751. nov. 8-i ülésén foglalkozott az 1751, nov. 2-i királyi leirat alapján. Perlitzi tervezetének kelte: Losonc, 1742, június hava.) A) A felállítandó magyarországi Orvosi és Sebészeti Főiskolára vonatkozó tervezet kivonata főbb vonásaiban. I. Az orvosi főiskola ez ideig megtűrt hiányából származó általános kár és hátrány. 1. Magyarország egészségügyét súlyos nehézség nyomja : hogy mindeddig az ország szándéka ellenére külföldieket kellett idehívnunk és eltartanunk, akik nem ismerik sem az éghajlatot, sem az embereket, sem ezek nyelvét és életmódját; csak nagyon későn, és gyakran gyászos kimenetelű kísérletezés árán kellett megtanulniok, mit bír el a mi éghajlatunk. 2. Hogy nagy a hiány orvosokban és sebészekben [3], s ez a múltban főként járvány idején sújtotta a hazát, mert nem lehetett ellátni elegendő számú és képzett pestis-orvossal sem a megyéket, sem a városokat, sem a kórházakat, sem a hatóságokat, s ennélfogva maga az orvosi segítség hiánya növelte a pusztítást. 3. Hogy a hazának azok a fiai, akik hivatást éreznek magukban erre a mesterségre, ezt a tudományt nagy fáradsággal, szüleik költségén és hátrányára külföldön kell, hogy megszerezzék, nevezetesen Német- és Olaszországban, valamint Hollandiában, és így pénzt kellett kivinni a közjó nem kis kárára. 4. Hogy ennek a kényes ügynek a gyakorlására — ahol emberek életére és bőrére megy a játék — a megyék, városok és hatóságok odabocsájtanak és tüstént alkalmaznak tapasztalatlan orvosokat és sebészeket, akik legfeljebb épp az iskolából vagy a kezdő gyakorlatozásból jönnek — egyedül amiatt, mert így hozza magával a szabályzat hiánya, a szükséghelyzet és a személyek hiánya. 5. Hogy mindeddig iskola és szabályzat hiánya miatt nem volt rá mód, hogy eleget lehetett volna tenni a magas Kir. Helytartótanács rendeletének a gyógyszertárak felülvizsgálata tekintetében, alárendeltség híján ugyanis egyikük sem akart