Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

ADATTÁR - Antall J.—R. Harkó V.—Vida T.: Perlitzi tervezete orvosi és sebészeti főiskola létesítésére

engedelmeskedni a másikának, s ennek folytán eddig még nem létezik a mi éghajlatunkhoz alkalmazott szabvány, sem gyógyszerkönyv [4], hanem képtelen külföldi gyógyszerkönyveket erőltetnek, amelyeket többnyire nem is hoztak összhangba Magyarország körülményeivel. Ilyeneket előbb a főiskolának kellene kidolgoznia. 6. Hogy eddig szabadjában állott akármilyen vándor szemésznek, valamint tapasztalatlan sebésznek orvosi gyakorlatot folytatnia, és büntetlenül dühöngenie az emberek teste és pénztárcája ellen, hiszen nincs meg a módja, hogy a hozzáértők megbüntessék őket, senki sincs, aki megítélné és megvizsgálná a bizonyítványaikat és a ténykedésüket, és néha napján védelmébe venné az igazi és megbízható orvosok jóhírét és becsületét [5]. 7. Hogy bár oly sok a veszélyes eset, eddigelé egyetlen hely sincs Magyarországon, ahol be lehetne mutatni a fiatal sebészeknek és szülésznőknek a sebészi és anatómiai műtéteket, és ahol eleget tudnának tenni a törvényszéki esetek [követelményeinek]. 8. Hogy ösztönzés és alkalom híján eltemetünk számos kiváló tehetséget, akik napfényre kerülnének, ha a jutalmazás és alkalmaztatás reményében alkalmuk adódnék az iskolázásra és szorgalmuk [kifejtésére]. Ezért aztán a természeti kincsek nagy része, amelyekben Magyarország a többi európai országot megelőzve bővelkedik, ismeretlen marad, ami pedig a bányákat és a természetes meg mesterséges ásványokat illeti, fel sem tárják [azokat]. II. Azok az előnyök és az a haszon, amire a felállított főiskola hatása révén számíthatunk. I. Gondoskodnánk mind a Magas Kormányzat, mind pedig az egész Nemzet dicsőségéről és tisztességéről, ha nem tűrnők, hogy a külföldiek hiányolják azt, ami miatt a tudományos könyvek és felfedezések hiányának címén főként a németek megvetik nemzetünket, sőt nyilvános írásokban is rágalmazzák és vádolják, és ami minden tekintetben boldoggá, szerencséssé és híressé tehetné az országot, felébreszthetné még a külföldiek figyelmét és csodálatát is, és inkább hívogatná őket hozzánk, mint bennünket hozzájuk. Ezt biztosan remélhetjük, ha felébresszük a tehetségeket, és szerencsésen párosítjuk a Magyarországon önmaga szemléltetésére oly bő anyagot szolgáltató természetet a tudománnyal és a szorgalommal. Ha a hadviselésben és okosságban annyiszor ragadjuk el a pálmát más népektől, miért ne a tudomány terén ? Csak idejekorán lássanak hozzá és tanuljanak a mieink. 2. Előmozdítjuk az ország egészségügyi törekvéseit, miközben megnyitjuk hazánk fiai előtt a lehetőséget, hogy elérjék azt, amit eddig külföldiekkel kellett elvégeztetnie, és kellene még mindig elvégeztetnie, ha nem kerülnének hamarosan napfényre élénk tehetségek. 3. Felbecsülhetetlen jótéteményként az egész ország lakosainak további egészségvédelméről történik gondoskodás azzal, hogy a megyékbe, városokba, a hatóságokhoz és a kórházakba olyan orvosokat és sebészeket oszthatunk be, akik ismerik az alattvalók nyelvét és természetét, akiket mindjárt a mi környezetünkben vezettek be a gyakorlatba, miután a tanárok oldalán megszerezték a kellő tapasztalatukat. Ebből nem kis hasznot remélhetünk mind a járványok idején, mind azon kívül. 4. A szülőknek is nagy előnyére, sőt magának a köznek is hasznára az országban