Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)
ADATTÁR - Antall J.—R. Harkó V.—Vida T.: Perlitzi tervezete orvosi és sebészeti főiskola létesítésére
ADATTÁR PERLITZI* TERVEZETE ORVOSI ÉS SEBÉSZETI FŐISKOLA LÉTESÍTÉSÉRE ANTALL JÓZSEF-R. HARKÓ VIOLA-VIDA TIVADAR E lvetélt tervek, teóriában maradt programok kísérik végig a magyar művelődés, a magyar felsőoktatás évszázadait. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy egyáltalán vizsgálatra érdemesek-e a valóra nem vált tervezetek, a nyilvánosság elé nem került alkotások? Vitathatatlan, hogy egy minden hatás nélkül maradt, „íróasztalnak" készült tervezet csak alkotója erőfeszítését és egyéni tragédiáját tükrözi, azonban nem sorolható be az adott tudományszak vagy művészeti ág fejlődésének mérföldkövei közé. Perlitzi [1] tervezete azonban nem tartozik ezek közéi Bár nem valósult meg abban a formában és akkor, amikor benyújtotta Mária Teréziának, de előkészítette az utat a nagyszombati egyetem orvosi karának felállításához, kifejezésre juttatta azt a társadalmi igényt, ami a magyar orvosképzés megoldására jelentkezett. A kiválóan képzett orvos és természettudós Tervezete Orvosi és Sebészeti Főiskola felállítására (1751) eltér két szempontból a megvalósult orvosi kartól. Először abban, hogy Pestre kívánta helyezni; másodszor abban, hogy önálló főiskolaként és nem egyetemi karként tervezte felállíttatni. Világos látásmódjára utal, hogy az ország központját, Pestet tartotta alkalmasnak erre a szerepre. Noha két évtized múlva Nagyszombatban állították fel a közben már államivá vált egyetemen az orvosi kart, a történelmi fejlődés alig néhány év múlva igazolta Perlitzit, és Budára, majd Pestre (1784) helyezték a nagyszombati egyetemet. (Jelentékeny mértékben éppen az orvosi kar szükségletei miatt!) Nem vethetjük el Perlitzi álláspontját az önálló főiskolai szervezet miatt sem, bár kétségtelen, hogy a tudományegyetemi keret magasabb színvonalú, az orvosi pálya tekintélyét inkább növelő keretet adott az orvosképzésnek. A mai hazai fejlődés — bár névben egyetemi jelleggel — lényegében az orvosi főiskolák típusához közeledett: egy karú tanintézet a pécsi és debreceni orvostudományi egyetem, míg a budapesti és a szegedi is a belső osztódással kialakult fogorvosi és gyógyszerészeti karral vált csak több karú főiskolává, tehát egyetemmé. Ezt a modellt más külföldi példák is megérlelhették Perlitzibtn, hiszen az angol kollégiumi és francia szakfőiskolai rendszer mellett számos országban * Perlitzi János nevét egységesen „Perlitzi"-nek írjuk, bár ő magát — a kor szokásának megfelelően — nem egységesen írta (Perlitzy, Períiczy, Perliczi, Perlicy). Természetesen a közölt dokumentum esetében ragaszkodtuk az adott írásformához. (A szerk.)
