Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szodoray Lajos: Orvosképzés a vidéki magyar egyetemeken

folyóirat. Jelenlegi igazgatója Adler Péter egyetemi tanár. Az egyetem fejlődését jól mutatja az is, hogy a második világháború végéig a klinikai ágyak száma nem érte el a félezret; jelnleg viszont 1768 ágy van. A debreceni orvostudományi egyetem nagy részt vállalt tudósok neveléséből, így számos ott nevelt tudós került az ország többi orvosi egyetemének tanszékeire. Benedek László, Bélák Sándor, Neuber Ede és Törő Imre Budapestre, Jaki Gyula Szegedre, akiket újabban Simon Miklós és Berencsi György követett, Schmidt Lajos Pécsre, Kudász József a budapesti IV. sebészeti tanszékre került. A szegedi orvosi fakultás felállítását is már az első világháború előtt kezdeményezték. (Erről Nagy István számol be a szegedi orvosi egyetemről szóló kéziratában.) Bár Szeged a két világháború előtti Magyarország második legnagyobb városa volt, a Duna—Tisza közének nagy kultúrközpontja, Pozsony és Debrecen mégis megelőzte a 3—4. magyar egyetem felállításában. A szegedi egyetem története tulajdonképpen akkor kezdődik, amikor a Kolozsvári Ferenc József Tudomány Egyetemet Román Állami Egyetemmé szervezték át, s a magyar oktatógárda nagyrésze Magyarországra települt. Ekkor Klebersberg Kuno közoktatásügyi miniszter döntése és Szeged áldozatkészsége lehetővé tette, hogy a volt kolozsvári egyetem oktatói Szeged városában települjenek le, és ott az egyetem építése megtörténjék (1921. évi 25. törvénycikk). Először ideiglenes jellegű helyeken helyezték el az intézeteket, ennek ellenére az oktatás már 1921ben megindult. A szegedi egyetem építkezése lendületesen haladt, a 30-as évekre be is fejezték. 1921-ben a következő tanszékvezető professzorok alkották a szegedi orvoskart: Löte József kór- és gyógytan, Rigler Gusztáv közegészségtan, id. Jancsó Miklós belgyógyászat, Reinbold Béla orvosi vegytan, Vidakovics Kamill sebészet, Veres Elemér élettan, Issekutz Béla gyógyszertan, Davida Leó bonctan, Szabó József ideg- és elmegyógyászat, Berde Károly mb. tanszékvezető bőrgyógyászat, Hajniss Elemér gyermekgyógyászat, Demeter Gyula törvényszéki orvostan, Imre József szemészet, Veszprémy Dezső kórbonctan, Kubinyi Pál szülészet. Néhány évvel később Davida Leót, Davida Jenő váltja fel, míg Berde Károlyt Poór Ferenc, Demeter Gyulát pedig Jankovics László. Veszprémy Dezső elhalálozása után a budapesti Balogh Ernő lesz a kórbonctan professzora. 1929-ben id. Jancsó Miklós tanszékét a Korányi Iskola kiemelkedő tanítványa, Rusznyák István vette át. Kubinyi Pál Budapestre történt kinevezésekor Berecz János lett a szülészet és nőgyógyászati klinika igazgatója. Az elme- és idegklinika igazgatójává Szabó József halála után a neves Schaffer-tanítványt, Miskolczy Dezsőt nevezik ki. 1928-ban a kór- és gyógytani intézet igazgatója Jeney Endre lesz, aki néhány év múlva Debrecenbe kerül. 1929-ben a biokémiai intézet vezetését a külföldről hazahívott Szent-Györgyi Albert veszi át, és nagy hírű biokémiai iskolát alkot, amelynek egyik legnagyobb elismerése volt, hogy SzentGyörgyit Nobel-díjjal tüntették ki. A későbbi években odakerült fiatalabb tanszékvezető professzorok : Baló József, Tomcsik József, Kiss Ferenc, Lőrincz Ferenc és a többiek egyre növelték a szegedi orvosiskola hírnevét. A gazdasági válság miatt az 1930-as években a szegedi orvosi karon is redukciókra került sor, majd 1940-ben az orvostudományi kar nagyobb része visszaköltözött Kolozsvárra, de az 1940. évi 28. törvénycikk gondoskodott az új szegedi egyetem felállításáról. A kolozsvári átköltözéssel kapcsolatos tanszéki üresedésekre kiváló fiatal kutató-