Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - Schultheisz Emil: A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig
a pozsonyi egyetem orvosprofesszorának tart, csak tévedésből került a tanulók névsorából a tanárok közé [52], Ami az ötödik középkori magyar egyetemet, a Mátyás király által Budán felállítani kívánt Universitast illeti, annak az orvosképzéssel való összefüggésének még tervezetben' adatai sem ismeretesek. A TÖRÖKKOR ÉS AZ ERDÉLYI FŐISKOLÁK Mátyás halála után a közállapotok, majd a török megszállás eleve kizárta az egyetemi oktatás fenntartásának lehetőségét, de a méltatlan utódok sem fordítottak gondot a művelődésre s a felsőoktatásra. Erdélyben viszont a fejedelmek, bár szerényebb eszközökkel és kisebb méretekben, de folytatói voltak Mátyás kultúrpolitikájának. Mikor Erdély 1541-ben önállósult, Báthory István erdélyi fejedelem főiskolát alapított Kolozsvárott. Ez a többek által egyetemnek deklarált főiskola 1582-ben indult meg teológiai és filozófiai fakultással, orvosi kara nem volt. Folyt azonban az orvosi ismeretek bizonyos fokú oktatása a filozófiai fakultáson, a természettudományos disciplinák között [53]. Bethlen művelődéspolitikájának pedig legfontosabb összetevői közé tartozott a szervezett peregrinatio, valamint a székvárosi főiskola. Az előbbibe beleértendő természetesen az orvosjelöltek peregrinatiója is. Ezt egyébként már a kortársak is így látták [54]. Bethlen Gábor fejedelem bizonyosan a Ferdinánd feletti győzelem és a megkötött békében elért eredmények emlékezetére, Erdély művelődésének előmozdítására, 1617, évi ígéretének beváltásaképpen egy olyan törvényt alkotott, mely főiskola létesítésére irányult. Erre a Gyulafehérvárott felállított főiskolára 1622-ben már neves külföldi professzorokat hívott. Ezzel az Akadémiával együttműködő iskola egyik rektora,Ascanius Mihály orvosdoktor,/. Rákóczi György udvari orvosa volt, aki a külföldre készülő diákokat elemi orvosi ismeretekre oktatta. Ha nem is tartozik szorosan az orvosképzéshez az elemi orvosi ismeretek közlése, de az orvosjelöltek előképzése szempontjából bizonyára nem jelentéktelen ezeknek a kollégiumi orvostanároknak e téren végzett oktató és nem lebecsülendő irodalmi munkássága. Klasszikus képviselője ezeknek az orvostanároknak Kyr Pál, aki 1534—59-ben Brassó város fizikusa és egyúttal a híres Honterusféle brassói kollégiumban a filozófia tanára. Brassóban 1551-ben közzétett „Sanitatis stúdium ad imitationem Aphorismorum compositum ..című művét kifejezetten a diákság orvosi előképzése céljából írta. (Egyébként ez az első orvosi munka, amit Erdélyben kinyomtattak [55]). Ezek közé sorolhatjuk Pariz Pápai Ferenc orvosdoktort is, a nagyenyedi Bethlen kollégiumban a görög nyelv tanárát, számos orvosi mű szerzőjét, aki 35 esztendeig tartó tanári működése alatt a klasszikus filológia mellett rendszeresen adott elő élettant és hygienét is. Tanítványai közül éppen előadásai hatására számosan lettek orvosok. Hunyady Ferenc igen neves erdélyi orvos, a kolozsvári kollégium tanára, és bár nevét históriai munkái, valamint versei tették ismertté az irodalomban, a természettudományos és elemi orvosi oktatást sem hanyagolta el. Ugyanezt mondhatjuk Friedrich von Monau brassói fizikusról, aki 1635-ben a brassói evangélikus kollégium tanára [56], A kollégiumi ifjúságot természettudományos szellemben nevelő, az élettanra oktató tanár volt Laskói Csókás Péter [57].
