Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - Schultheisz Emil: A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig
egyetemeken a tudósoknak és magisteréknek, a tanároknak és tanulóknak, különösen a hittudományi karon az apostoli Szentszék, a római birodalom, vagy bárki más adományozott'* [39], 1448-ban Stock Miklós orvosdoktor és óbudai prépost az egyetem kancellárja [40]. Ulrich von Rychenthal arról tudósít, hogy a Constanzi zsinaton Zzigmond kíséretében részt vettek az Óbudai Egyetem tanárai. Ezek között volt: DiernachTyrnau (Nagyszombati?) Mátyás, teológiai és valószínűleg, de nem bizonyítottan medicinae-doktor, valamint Klostein Simon orvosdoktor. Utóbbi orvosvoltához kétség nem fér. Rychenthal őt mint „meyster in der erczney"-t említi, majd ismét előfordul a doctores et magistri in medicinis között mint „Simo clostai" [41], Nincs azonban alap arra, hogy a bécsi egyetemről Óbudára 1396ban meghívott Johannes Horaw orvos lett volna [42]. Jóllehet az orvosi oktatás részleteiről adatok nem maradtak fenn, tekintettel a tanári kar összetételére, az egyetem szervezetére, nyilvánvaló, hogy az Óbudai Egyetemen annak megszűnéséig orvosképzést is folytattak [43]. A középkor negyedik egyetemének alapítása Mátyás király nevéhez fűződik. Az általa alapított pozsonyi egyetem initiatora a humanista Vitéz János. II. Pál pápa Mátyás kérésére Vitéz Jánoshoz és Janus Pannoniushoz intézett bullájában felhatalmazta az érseket, hogy az ország bármely városában, melyet a király e célra kijelöl, egyetemet hozzon létre minden fakultással. Megengedte, hogy az újonnan alapítandó egyetemet a bolognai egyetem mintájára szervezze, annak statútumait átvegye. Ez az oklevél Rómában kelt 1465. május 19-én [44], Az Istropolisban (Pozsony) felállított egyetem első kancellárja Vitéz János, aki 1467ben már tanárokat küld esztergomi aulájából a pozsonyi egyetemre [45]. Az egyetem ünnepélyes megnyitása 1467. július 20-án történt. Az egyetemi orvosképzés történetét illetően nagy fontosságú Vitéz János prímásnak Pozsony város tanácsához Esztergomból 1407. július 18-án írott levele. Ebben említi, hogy az új egyetemre küldi többek között tanárként Péter mester orvosdoktort,,. . . preterea Magistrum doctorem arcium et medicine ut iam Domino annuente in ilia universitate, id, quod institum est, execucioni demandetur, incipiantque lecciones" [46], Péter mester itt nyilván egymaga adta elő a teljes medicinát. Ez nem szól ellene az orvoskar teljes érvényű működésének, mert mint ismeretes, még a 16. században is nem egy német egyetemen (Wittenberg, Tübingen) egy-egy orvostanár egymaga képviselte a fakultást [47], Az orvosképzés szempontjából természetesen nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy az Academia Istropolitanán a quadrivium tanára nem kisebb tudós volt, mint Regiomontanus [48], Köze lehetett a medikusok oktatásához a neves természettudós Ilkusch Mártonnak is. Ilkusch mint asztrológus lett híres, de orvosi tanulmányokat is folytatott a krakkói egyetemen. A pápa 1470-ben már orvosdoktornak címezi [49]. Ilkusch doktor Mátyás király egyik kedvence, akinek nevével később a budai egyetemen is találkozunk [50]. Az orvosképzés részleteire vonatkozóan itt sem találunk részletes adatokat. Az erre vonatkozó különböző irodalmi utalások nem bizonyítottak. Tény, hogy a pozsonyi egyetemen szerzett tudományos fokozatok teljes értékűek voltak. A bécsi egyetem a Pozsonyban nyert egyetemi gradust elfogadta [51]. Bizonyos azonban, hogy az a Thüringer János, akit az orvostörténeti irodalom
