Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Zboray Bertalan—Zalai Károly: Az Egyetemi Gyógyszertár a gyógyítás és az oktatás szolgálatában
el először, hogy Egyetemi Gyógyszertár létesítésére kér engedélyt. Említésre érdemes, hogy a Kar azért gondolt saját gyógyszertár létesítésére, hogy annak működéséből adódó jövedelmet a tudomány fejlesztésére fordítsa azzal, hogy anyagilag segítse a már fennálló vagy létesítendő egyetemi intézeteket. A további cél az volt, hogy az Egyetemi Gyógyszertárban alkalmazzák a tehetségesebb gyógyszerészeket, s az orvostanhallgatók pedig vényírási és vénykészítési gyakorlatokkal foglalkoznának. Az egyetemi magisztrátus egyetértett a Kar javaslatával és kérte a helytartótanácstól az engedély megadását, ez azonban a kérést elutasította. A második javaslatot 1843-ban dolgozták ki. Az egyetem tanulmányi bizottsága vaskos elaboratumban foglalta össze a négy fakultás megújítására vonatkozó tervezetét. A medikusok képzését részletesen tárgyaló fejezetben olvashatók a következő sorok: „ ... helyes lenne Egyetemi Gyógyszertárat is felállítani, a gyógyszertan és gyógyszervizsgálat is abban tanítható legsikeresebben. 11 A tanártestület tehát ekkor már nem az anyagi előnyöket nézte, hanem kizárólag az oktatás és gyógyszertár-ellenőrzés szempontjából tartotta fontosnak az Egyetemi Gyógyszertár felállítását. Ismert tény, hogy abban az időben a gyógyszertárak vizsgálata a hatósági orvosok feladatköréhez rtozott. A terv azonban most sem vált valóra. A harmadik időpont — amikor a Kar ismét foglalkozott az Egyetemi Gyógyszertár felállításának ügyével — az 1897. nov. 30-án tartott kari ülés volt. Ekkor a Fodor, Hőgyes, Kétly és Récsey professzorból álló bizottság elnöke, Bókay Árpád professzor kezdeményezte — a bizottság nevében — a gyógyszertár felállítását. Előterjesztése alapján az intézmény nemcsak a klinikák gyógyszerellátását oldaná meg, hanem a gyógyszerészek gyakorlati oktatására is alkalmas lenne. A Kar élénk eszmecsere után a javaslatot egyhangúlag elfogadta, és jóváhagyás céljából felterjesztette az illetékes miniszterhez. A kedvező elintézés késedelme miatt az 1903. márc. 3-án tartott ülésen a Kar felelevenítette az előzőekben ismertetett elgondolást, és újból felterjesztette a miniszterhez, aki azt ápr. 6-án elfogadta. A kivitelezést azonban elhalasztotta addig, míg az időközben felállított kolozsvári Egyetemi Gyógyszertár működésével kapcsolatos eredmények nyilvánossá válnak. Ez a körülmény, s talán az elhelyezés nehézségei is okai annak, hogy a megvalósulásra újabb 4 esztendőt kellett várni. Miután az Altalános Kór- és Gyógytani Intézet elköltözésével az Üllői út 26. alatti épületben megfelelő helyiségek is rendelkezésre álltak, a kultuszminiszter 1906 decemberében leiratban közölte az egyetemmel, hogy a Tanártestület szempontjait méltányolva az Egyetemi Gyógyszertár felállítását elhatározta, és a berendezéshez szükséges fedezetet költségvetésileg biztosította. Az 1907-ben felállított Egyetemi Gyógyszertár múltját három szakaszra bonthatjuk, 3 igazgató működésének megfelelően. Talán véletlennek tudható be, hogy a vezetésben bekövetkező változások mindig egyben a szervezeti formának, az elvégzendő feladatonak nagymértékű változását vonták maguk után, amelyek így határkövet jelentenek az intézet történetében is.
