Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Schultheisz Emil: A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig

veszprémi egyetemen medicinát adtak volna elő. A király egy másik, 1277-ből származó okirata [26], mely ugyancsak a veszprémi könyvtárat említi („Libris omnium scienciarium") nem elegendő arra, hogy ebből orvosi könyvekre és így indirekte orvosi karra következtessünk; mint arról már szó volt, az orvosi könyvek akár igen nagy száma is legfeljebb csak azt jelentené, hogy a kor szokásához híven egyes klerikusok Veszprémben is foglalkoztak az orvostudomány irodalmával és feltehetően gyakorlatával. Az egyetem tanári karát nem ismerjük. A 13. század utolsó két évtizedében hazánkban egyetem nem volt, jóllehet ennek szükségessége fennállott, mivel az 1309. évi budai zsinat megújította azt a pápai rendelkezést, mely érseki és püspöki iskolákban legalább egy jogban járatos tudós, illetve in artes liberales képzett magister jelenlétét írja elő [27], Feltehetően ez volt egyik oka annak, hogy Nagy Lajos Pécsett új egyetemet alapított. Másik oka a királyi kancellária, valamint egyéb központi hivatalok jogban járatos tisztviselők iránti igénye lehetett [28]. Az alapítás ideje 1367., amint az V, Orbán pápa megerősítő bullájából kiderül [29]. A bullából kitűnik, hogy a pápa elvileg minden kar létesítéséhez hozzájárult, kivéve a teológiai fakultást [30]. Az új egyetem szervezésénél mintául a bolognai szolgálhatott. Erre utal az egyetem első professzorának Galvano diBologna-nak személye is [31]. Ami a pécsi egyetem vonatkozásában az orvosképzést illeti, sajnos pozitívummal nem találkozunk. A pápai megerősítő bulla szövege elvileg ugyan lehetővé teszi orvosi fakultás felállítását, orvosi kar létesítéséről és megindulásáról azonban nincsen adatunk. Jóllehet Nagy Lajos király érdeklődése az orvostudomány és szeretete az orvosok iránt jól ismert [32], semmi nyomát nem találjuk annak, hogy a pécsi egyetemnek orvosi kara lett volna [33]. A pécsi stúdium generale a 15. század elején megszűnt [34]. Ami tovább folyt, az csak stúdium particulare, ahol az orvosi oktatás már elvileg sem lehetséges. Azonban a stúdium particulare sem hanyagolható el az orvosképzést illetően. Ahhoz ugyanis, hogy az egyetemi tanulmányokat valaki megkezdhesse, előbb absolválnia kellett a septem artes liberales stúdiumait. Az artes-oktatás pedig nemcsak a teljes stúdium generálén, de a particularén, a káptalani iskolákban is folyt [35]. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején Buda lett a birodalom talán legjelentősebb kultúrközpontja. Ennek a nagy kulturális fellendülésnek egyik legfontosabb momentuma hazai viszonylatban az Óbudai Egyetem létrehozása. Az Óbudai Egyetemet kétségtelenül Zsigmond király — s nem mint azt többen állítják, az óbudai káptalan — alapította [36], A pápai megerősítő bulla bizonyítja, hogy az alapítás 1395-ben történt [37]. A megerősítést Zsigmond kérésére IX. Bonifác adta. Kancellárnak Lukács óbudai prépostot jelölte meg [38]. 1410-ben ugyancsak Zsigmond kérésére XXIII. János (az ellenpápa) erősíti meg az Óbudai Egyetem privilégiumait. Ez a bulla expressis verbis szól az orvosi karról is. A vonatkozó szövegrész magyar fordításban így hangzik: „ . . . megállapítjuk és rendeljük, hogy a nevezett Óbuda városában örök időkre egyetem álljon fenn a szent hittudomány, a kánoni és a polgári jog, az orvosi tudomány (kiemelés tőlem Sch. E.) és a szabad művészetek karával, vagyis minden megengedett karral, továbbá, hogy azon egyetem tanárai mindazon kiváltságok és szabadságok részesei legyenek, melyeket a párisi és bolognai, az oxfordi és kölni