Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Szentgyörgyi István: A magyar gyógyszerészképzés iránya a XIX. század második felében

[6] Chyzer K. : Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye. Budapest, 1895. [7] Gombár J, : A magyar felsőoktatás 600 éve. Alföld. 1967. december. [8] Hőgyes E. : Emlékkönyv a Budapesti K. M. Tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. Budapest, 1896. [9] Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem története és statisztikája. Kolozsvár, 1896. [10] Than Károly akadémiai székfoglaló beszéde (MTA 1870. jan. 16—i ülés). Az egyetemi oktatás lényeges kellékeiről címmel közli a Gy. Htlp. 1871. 57. 1. [11] Felletár E. : A gyógyszerésztudori rangról. Gy. Htlp. 1862. 28. 1. [12] Gy. Htlp. 1892. 44. 1. [13] Gyógyszerészek kiképzése Olaszhonban. Gyógyszerész Közlöny. 1890. 429. 1. [14] Müller B. : A gyógyszerészek kiképeztetéséről. Orvosi Hetilap. 1861. 313. 1. [15] Metzger E. : Gyakornoki szakiskola és önálló gyógyszerészi facultas. Gy. Htlp. 1892. 780. 1. [16] Tárca a Gy. Htlp-ban Mr. aláírással. 1893. 452. 1. [17] Lengyel B. : Szükséges-e a gyakornoki szakiskola. Gy. Htlp. 1893. 338. 1. [18] Gy. Htlp. 1890. 17. sz. [19] Néhány szó a gyógyszerészi kiképeztetésről. Gy. Kölny. 1886. 506. 1. [20] Steiner M, : A gyakornokok kiképeztetéséhez. Gy. Htlp. 1892. 521. 1. [21] Az érettségi vizsga kötelezővé tétele már 1865-ben is felmerült, mégpedig hozzáértő, tudományos fórumon. A magyar orvosok és természetvizsgálók közgyűlésén — amely a magyar közegészségügyi rendelet előkészítésén munkálkodott — állást foglaltak e kérdésben. A gyógyszerészi oklevél elnyeréséhez szükségesnek tartották az érettségit. Javasolták a 3 évi gyakornoki időt, a segédeskedés éveit pedig egy évre csökkentették. Baradlai /.—Bársony E. : i. m. 109. 1. [22] A gyógyszerészek 1867. augusztus 26-i pesti közgyűlésén már felmerült az érettségi kötelezővé tételének kérdése, de a vidéki gyógyszerészek részéről olyan ellenkezést váltott ki, hogy szóba sem jöhetett. Végül is sem 8, sem 6 osztály nem lett, hanem egészen 1888. jan. l-ig maradt a kötelező négy gimnáziumi osztály. Baradlay J.—Bársony E. : i. m. 141. 1. [23] Közvetlenül a kiegyezés után követelte a gyógyszerészek Budapesti Testülete körlevelében, hogy gyógyszerészek végezzék a gyógyszertár-vizsgálatokat és hogy gyógyszerész oktassa (két kinevezést azonnal követeltek) a hallgatókat az egyetemen. Baradlai J.—Bársony E. : i. m. 116. 1. [24] 11 év különbséggel hozták létre a két egyetemen a gyógyszerészhallgatók segélyegyletét. (Balogh G. : A budapesti k. m. tud. egyetemi gyógyszerészettanhallgatók segély- és önképző egyesületének rövid története. Hőgyes E. : i. m. 434. 1.). Pesten az alapszabályokat — amelyek előkészítésében Than Károly nyújtott segítséget — 1863. júl. 13-án hagyta helybe a helytartótanács. 1866-ban gyűlt össze az az összeg, amelynek kamataiból már lehetett a hallgatókat jutalmazni, segíteni. A 90-es évek elejére — a mintegy 30 000 Ft összegű tőkéből — évente 15—20 hallgatót segítettek, és minden évben jelentős összeget fordítottak pályadíjak kiírására. Kolozsvárott 1874. júniusában hagyták jóvá a segélyegylet alapszabályait. A segélyegylet itt is jelentős támogatásban részesítette a hallgatóságot. [25] A kolozsvári egyetem bölcsészkarán az 1881. szept. 14-i rendelet értelmében csak azok nyerhettek doktori fokozatot, akik magyar vagy külföldi egyetemen 4 évet hallgattak. Annak ellenére, hogy egy évvel többet kellett egyetemen eltölteniük a bölcsészhallgatóknak, mégis nagyobb arányban folyamodtak a tudományos fokozat megszerzésére (1. irodalomjegyzék [9] pontja).