Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - Huszár György: A fogorvosképzés fejlődéstörténete
széket. Váratlanul az orvosi kar tudtán kívül, a V. K. M. az 1002/3. tanévben c. ny. rk. tanárrá nevezi ki, és külön intézetet kap a fogászati propedeutika oktatására. Néhány hónap múlva hirtelen meghal, és intézetét megszüntetik. Árkövy pályafutásának és a magyar fogorvosképzésnek jelentős állomása a Budapesten 1890. febr. 8-án megnyitott Egyetemi Fogászati Intézet. Intézet volt a hivatalos neve, de kezdettől fogva használták a klinika elnevezést is. 1890-ben indul meg a fogászat egyetemi oktatása a kolozsvári egyetem orvosi karán, amikor Vájna Vilmos (1854—1932) magántanári képesítést nyer. 1896-ban újabb két fogorvos magántanár, Rudas Gerő (1856—1912) és Höncz Kálmán (1865—1948) nyer képesítést. Fogorvosképzésre alkalmas klinika azonban csak 1913-ban nyílik Kolozsvárott. A FOGORVOSKÉPZÉSÜNK SZÁMSZERŰ ADATAI A fogbetegellátás színvonala nagymértékben függ a fogászattal foglalkozók képzettségétől és számától. A képzettség egzakt, összehasonlító értékelésre alkalmas meghatározása nem könnyű. Jellemzői a tanidő, a tanterv, a vizsgák, majd a gyakorlatban a teljesítmény. A számszerű adatok már világosabb összehasonlító adatokat szolgáltatnak. Nemzeti és nemzetközi egészségügyi statisztikai adatok közük a fogorvos-lakosság viszonyt, az évi fogorvos-utánpótlást, az állásban és magángyakorlatban dolgozó fogorvosok számát, a fogorvosok—fogorvosnők arányát stb. Fogorvosképzésünk szempontjából az évi fogorvos-utánpótlás, ennek alakulása igen fontos számadat. Az Árkövy-féle Foggyógyintézetben évenként 4—12 fogorvost képeztek [45]. A Fogászati Intézet (Klinika) 1890—98 között 4—10, 1899—1906 között 4—13fogorvost képezett ki tanévenként. 1909-ben a Fogászati Intézet (Klinika) új, tágas épületbe költözik, amelyet már klinika céljaira építettek. A VIII. Mária u. 52-ben megnyíló új intézmény neve Stomatologiai Klinika volt. Az új klinika az 1909—1910. években 18 fogorvost képezett. A fejlődés, a számszerű növekedés tehát jelentéktelen volt az országos igényhez képest, és ezen csak alig segített, hogy a klinikán kívül is folyt fogorvosképzés a Poliklinikán és az Irgalmasok Kórházának fogászati osztályán. Árkövy klinikája csak kisszámú orvost képzett. Ennek egyik oka a kiképző gyakorló helyek kis száma volt, de a budapesti klinika vezetői nem is szorgalmazták a fogorvosképzés számszerű fokozását. A hivatalos, hazai fogorvosképzés szűk lehetőségei folytán más utakat-módokat kerestek azok, akik fogorvos-specialisták akartak lenni. Szakmailag jó, de költséges út volt a külföldön történő képzés. Sokan tanultak Bécsben, Berlinben. Nem kívánatos módszer volt, hogy egyes fogorvosok „néhány hét alatt" fogorvosi képzést nyújtottak. Salamon ezeket „fogorvosi zugiskolák"-nak nevezte és igen elítélte. Az új klinikán a képzésben részesülők száma nem emelkedett lényegesen, de haladást jelentett a szakoktatás tervszerűsítése, a tervszerű rendszeres előadások a leendő szakorvosok számára [46].
