Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Sós József: Tangl és Hári, a hazai anyagcsere-kutatás és a biokémiai iskola megteremtői

hogy a saját tudományos munkára nem maradt ideje. Erről Schaffemék panaszkodott, aki keservéről Korányi Sándort tájékoztatta levelében. A három évfolyamtárs és jóbarát levelezéssel tartotta a kapcsolatot egymással. Tangl a kutatásnak nem kedvező gráci állástól hamarosan meg is vált. Visszajött Pestre és Scheuthauemél folytatta munkáját, ahol Hutyra Ferenc, Preisz Hugó, Buday Kálmán és Török Lajos társaságában dolgozott. Mindannyian a hazai orvosi és állatorvosi tudomány kiválóságai lettek. Még néhány tanulmányutat tett, és készen állt arra, hogy önállósodva intézetvezető legyen. TANGL ÚTTÖRŐ MUNKÁSSÁGA (1891-1903) Tangl számára a kórtani, kórbonctani, bakteriológiai tanulmányok csak felkészülést jelentettek, de törekvése az élettan és ezen belül az anyagcsere élettana maradt. Ezt először az orvoskartól már előbb elvált állatorvosképzésben közelítette meg. Az 1892-ben elnyerte (ekkor 26 éves!) az állatorvosi főiskolán az élettani és szövettani tanszéket, nehezítve még a fizika tanításának kötelezettségével. Innen már a következő évben meghívják a bécsi Hochschule für Bodenkultur élettani tanszékére, de budapesti, egyre reményteljesebb kutatási lehetőségeit nem adta fel. E működése ötödik évében létesítették az Állatélettani és Takarmányozási Állomást. 1895-ben Liebermann Leo — akkor az Országos Chemiai Intézet igazgatója — kezdeményezte ennek létesítését. A malom, a cukor és a szeszipar adakozásából az építkezés fele költsége összegyűlt, másik felét a földművelésügyi tárca adta. Az 1896 tavaszán kezdett építkezés gyorsan haladt és az év végén Tangl üzembe helyezte a kis intézetet. Ez azonban rohamosan kinőtte kereteit és már négy év múlva újabb, nagyobb kutató állomás létesítését határozták el. Az új otthon egy év alatt felépült a budai telién (ma: Kitaibel Pál utca). Ebben az intézetben vizsgálták a hazai takarmányok összetételét és annak hatását a fejlődésre. Ezzel az állattenyésztés közvetlen, gyakorlati segítséget nyert, de emellett a biológiai tudományokat számtalan adattal és felismert törvényszerűséggel fejlesztették. Tangl kettős elfoglaltsága (élettani io Orvostörténeti Közlemények 145 Tangl Ferenc arcképe. (Monotypia)