Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Alföldy Zoltán: Hőgyes Endre kolerakutatásai

HŐGYES ENDRE KOLERAKUTATÁSAI ALFÖLDY ZOLTÁN* /T éve már, hogy Hőgyes Endre, orj vostudományunk büszkesége elhunyt, az emlékezés azonban mindmáig megóvta tudományos örökségét a feledéstől. És hogy gazdag és színes életének emléke továbbra se fakuljon meg, azon elsősorban nekünk, orvosoknak kell őrködnünk, és különösen azoknak kötelessége ez, akiket nemcsak munkaterületük fűz hozzá szorosabban, de azok a falak is naponta emlékeztetnek rá, amelyek között dolgozunk, és amelyek egy valaha nagy alkotás kissé már megkopott, de még ma is lelkesítő maradványai. Hőgyes életének gazdag hagyatékát még máig sem tártuk fel tökéletesen, és ha kisebb alkotásait megtisztítjuk a rárakódott portól, érdekes új színekkel és vonásokkal egészíthetjük ki nagy elődünk portréját. Egy ilyen kísérlet óhajt lenni Hőgyes kolerakutatásainak ismertetése, amelyek talán azért is figyelmet érdemelnek, mert azokat Hőgyes még a cholera-vibrio felfedezése előtt egy évtizeddel, végezte, és mai napig ez hazánkban az egyetlen ilyen jellegű kísérleti munka. Ez egyébként Hőgyes egyetlen bakteriológiai tárgyú kísérleti munkája is. Hőgyes indulását egyik legkorábbi dolgozatából ítélhetjük meg. 1873. március 15-én, 96 évvel ezelőtt Hőgyes, aki alig 3 éve szerezte meg orvosi diplomáját, * Elhangzott a Magyar Orvostörténeti Társaság 1969. március 5-i ünnepi ülésén, amelyen a szerzőt — az orvostörténelem művelése terén elért kiemelkedő eredményeiért — az 1969, évi Weszprémi István Emlékéremmel tüntették ki.