Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Oláh Andor: Pápai Páriz Ferenc, a magyar Hippokratész (1049—1716)

vágasson eret a karján" (31.1.). A hószám megrekedésről: ,,jó a meleg természetit­eknek a borkővel savanyított levelekkel való élés is" (272. 1.) [9]. Nos hát — ha alaposan vallatóra fogjuk — ilyennek bizonyul Pápai Páriz gondolatrendszere és az ennek következetesen megfelelő gyógyító módszere. * Hippokratész követője, semmi több? A fundamentum, az alapelv és a módszer egyezésének, megfelelésének ellenére sem epigon Pápai Páriz Ferenc, A tanítvány mesterré lépett elő: életműve alapján — annak ellenére, hogy többé-kevésbé a a hippokratészi hagyományt követi — eredeti, nagy magyar tudós orvos ő. Ugyanakkor pedig korszerűen európai, jellegzetesen XVII. századi jelenség. Nem középkori módon hippokratikus-galénikus orvos. Ő éppúgy, mint többi nagy kortársa , a reneszánsz és a humanizmus idején széttörte azokat a skolasz­tikus formákat, melyekbe a középkori okoskodó orvosok, „Bucharzt"-ok bele­kényszerítenek a hippokratikus-galénikus orvostudományt. Új lehetőségeknek és formáknak megfelelően a maga magyar módján újraélte és újjáalkotta azt. (Már azzal is, hogy mint tudós orvos latin helyett a magyar nyelvet választotta munkáiban.) Paracelsus példája nem volt hiábavaló: Pápai Páriz sem a közép­kori auktorokat tiszteli már, nem a kommentátorok és a középkori kompilálok munkáiból merít, hanem a korabeli tudós orvosok tanításain kívül [10] a Corpus Hippocraticum eredeti forrásából. Ezenfelül a maga megfigyelései és a népi orvosi hagyományok is ihletik abban a csodálatos alkotó, új tudományos érvényt létrehozó munkában. Ez a magyar népi és hippokratészi hagyományokat önállóan követő tudós korszerű jelenség a XVII. század Európájában, mikor nemzeti formába önti Hippokratész tanait. (Mint már említettük, pl. humorális patológiája a magyar népi felfogáshoz közeledik, a természetes gyógyeljárasok technológiája is sajá­tosan magyar népi jellegű. A reneszánsz és humanizmus korára jellemző többi nemzeti Hippokratész módjára jár el, úgy mint Miechowi Mátyás (1456—1523), a „lengyel Hippokratész" (kortársai nevezték így), Laguna a „spanyol Galenus" (1499—1523), Sydenham Tamás, az „angol Hippokratész" (1624—1680). Korszerű, mert Paracelsus (1493—1541) is anyanyelvén, a nép nyelvén írt és tartott egyetemi előadásokat, és az öregasszonyok, pásztoremberek, borbély­mesterek, gyógyítással is foglalkozó hóhérok tudását sem vetette meg, az ő sikereik titkát is kutatta és felhasználta, azokét, akiket a középkor „boszorkányok"­nak, ördögtől megszállottaknak bélyegzett. Sok szó esett már nemzeti hagyományról, magyar népi orvoslásról Pápai Párizzal kapcsolatban, de még nem vizsgáltuk behatóan tudományának ezt a forrását. Miután láttuk, hogy mennyire hippokratikus orvos, tisztázzuk, meny­nyire magyar Hippokratész! Helyesen állapítja meg Bologa prof., hogy Pápai Páriz Ferenc a korabeli orvostudományba beolvasztja a népi orvoslást [11]. Könnyen bizonyítható — Pápai Páriz hivatkozásai révén —, hogy ismeri és felhasználja könyvében a magyar népi orvoslást és a népnyelvet [12]. ,,Nádra" és ,,kójika fájdalom" ellen: „jó igen ez is paraszt orvosságban;

Next

/
Thumbnails
Contents