Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Schultheisz Emil—Tardy Lajos: Gyöngyössi Pál archiater és Platon Levsin

[2] Chorea castrorum sub tessera Gideonis militari — Praeside Paulo Gyöngyössi patre theol. — Prof. [3] Catalogus Examinum alumnorum Collegii. Senatsarchiv Inv. No. 357. [4] Nagyenyedi Síró Heraklitus s hol mosolygó s hol kacagó Demokritus. Kolozsvár, 1943, II. köt. 160, 1. [5] Album studiosorum Academiae Gelro-Zutphanicae MDLVTII — MDCCCXXVIII. Ed. van Epen, Hagae Comitis, 1904. p. 108. [6] Zoványi J. : A harderwijki egyetem magyországi hallgatói. Irodalomtört. Közlemények, 1891, 435. 1. Ebből az is kitűnik, hogy itt együtt diákoskodott a debreceni születésű Körösi Ury Jánossal, a később világhírre emelkedett oxfordi orientalistával. [7] Hermányi i. m. 160. 1. [8] Schultheisz E. —

Tardy L. i. m. 49. és 56. 1. [9] Schultheisz Z, Tardy: Paul Gyöngyössi ein Vergessener Boerhaave — Schüler, Janus, LI. 1964. p. 152 ff. [10] Csisztovics Ja. : Isztorija pervih Medicinszkih Skol v. Rosszii, Peterburg, 1883 CLIV. 1. [11] KpaHKoecKiiü, M. JO.: OHepKH no HCTOPHH pyccKofi apaÖHdHKH. MocKBa, 1950, CTp. 49-50. [12] Tardy L. : Hozzászólás H. Balázs Éva „A magyar jozefinisták külföldi kapcsolatai" c. tanulmányához. Századok, 1964. 1 — 2. sz. 208 — 209. 1. [13] Vö. Haller-f. kiadás 129. 1. [14] Fasciculus litterarum quas variae conditionis, extranei, praecipui Russi, eruditione et doctrina praeclari viri dederunt ad eminentissimum D. Platonem D. G. Archiepiscopum Mosquensem, Petropoli, 1776 (A továbbiakban F. L.) [15] Cneeupea, H. M.: >KH3Hb MOCKOBCKOTO MHTponoJiHTa FDiaTOHa. M3A- 4-e. MocKBa, 1891,

H. 1 — 2.; valamint Tardy L. : A. I. Turgenyev és Magyarország. Filológiai Közlöny, 1966, 3 — 4. sz. 417. 1. [16] F. L. 27-30. 1. [17] Ez nem Seneca-idézet. Itt Gyöngyössi Platon Levsin szónoklatára utal, ill. Senecáról a metropolitára alludál. [18] A „fizikai" itt eredeti etimológiai értelmében szerepel, tehát = természeti, természetes. [19] Richard Mead (1673 — 1754) Gyöngyössihez hasonlóan protestáns lelkészcsaládból származott. Leydenben és Paduában végezte orvosi és filozófiai tanulmányait, mindkét disciplinából promovealt. II. György angol király udvari orvosa, a Royal Society alelnöke, Anglia egyik legkedveltebb és legtiszteltebb orvosa. Kezdetben iatromechanikus szemléletű, amint ,,

Mechanical accounts of poisons" (London, 1702) című könyve is tanúsítja. Később eklektikus, amint az az élete alkonyán kiadott, addigi tanulmányainak, ismereteinek és tapasztalatainak mintegy a quintessentiáját tartalmazó „Monita et praecepta medica" (London, 1751) című művéből látható. [20] Nyomtatásban ez csak 1788-ban jelent meg Győrött Szerentsi Nagy István átdolgozásában. [21] Királyok Könyve II. 4. 34 — 35, a Károli Gáspár-féle fordítás 1704. évi kiadása szerint. [22] F. L. 43-46. 1. [23] F. L. 52-54. 1. [24] F. L. 68-69. 1. [25] O. L. Kane, Acta gen. 1795; 640.