Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

FOLYÓIRATOKBÓL

született, fiú volt. Ekkor halt meg Aragóniái Katalin. Henrik, aki minden áron fiúörököst akart, elveszítette türelmét, elvette Jane Seymourt, aki császármetszés útján szült fiút, a későbbi VI. Edwardot. A fiatal anya a gyermekágyban meghalt. Henrik 3 év múlva elvette Anne of Cleves-t, a házasságot azonban érvényteleníttette, feleségét nem tudta elviselni, valószínűleg annak frigiditása miatt. 8 hónap elteltével Henrik újra házasodott: Katherine Howard lett a felesége. Henrik, bár szellemi képességei még megvoltak, fizikailag elerőtlenedett és ] 547-ben meghalt. Kilenc éves fia, VI. Edward követte a trónon. Gyenge gyermek volt, valószínűleg tüdőbajban szenvedett; volt kanyarós és himlős is. 1553-ban megfázott, és ez a betegség el is vitte. Utódja, Tudor Mária törékeny, vékony nő volt. Szerette a gyerekeket, és érdekelte az öltözködés. Hajlamos volt a melankóliára. Házasságában Spanyol Fülöppel boldog volt, nagyon szeretett volna gyermeket, ez a vágya is közrejátszott abban, hogy a „képzelt terhesség" tipikus esete fejlődött ki nála. A várva-várt gyerek nem születhetett meg, mind inkább nevetségessé vált, férje is elhidegült tőle, gyermektelenül halt meg. Előzőleg pár hónapig beteg volt (sárgaság, vízkór). Halálának közvetlen oka influenza volt. A trónon Erzsébet követte, akinek különösen gyermekkorában elég sok problémája volt egészségével (himlő, akut nephritis, fogbántalmak). Különben gyűlölte a betegséget, azt is, ha betegnek tartották. Még életében találgatták, alkalmas lehet-e gyermekszülésre, nincs-e nála virilizmus vagy valamilyen nemi aberratio. Viszont 1556-ban, amikor a francia király nőül akarta venni és érdeklődött egészségi állapota iránt, Erzsébet orvosa úgy nyilatkozott, hogy akár 10 gyermek szülésére is alkalmasA cikk szerzőjének is az a véleménye, hogy Erzsébet normális, egészséges nő volt, ha nem így lett volna, mindenképpen kiderült volna. 20 kérője volt, de visszautasította őket. Talán hozzáment volna szerelemből Leicesterhez, de a felesége halála körüli botrány viszont ezt nem tette lehetővé. Erzsébet pozíciója és nőiessége sokáig bizonytalanságban tartotta Francia- és Spanyolországot, politikai hasznot húzott abból, hogy halogatta férjhezmenetelét, pedig tanácsadói és országa szerették volna, ha házasságot köt és utódról gondoskodik. Erzsébet utolsó lehetősége erre Alencon hercege iránt érzett vonzalma idején volt. 46 éves volt ekkor. Tanácsadói, orvosai veszélyesnek tartották, hogy ebben a korban szüljön, a házasság nem történt meg. Említésre méltó még, hogy hirtelen hangulatváltozások jellemezték. Hirtelen dühkitörések, majd enyhülés, szelídség jellemezték magatartását. Ma — nőgyógyász szemmel — e tüneteket premenstrualis feszültségnek tartanánk. Ha mai tudásunk szerint kezelték volna, talán Raleigh, Drake, Stuart Mária sorsa is másként alakul. Megfelelő orvosi gyakorlat a történelmet is megváltoztathatta volna. Harkó Viola ORVOSOK AZ „EMBERI SZÍNJÁTÉK"-ban. F. N. L. Poynter (Wellcome Hist. Med. Library, Euston Road, London, N. W. 1.) J. A. M. A., 1968. 7. 204. Balzac 1833-ban határozta el, hogy novellasorozatban festi le az embert és a társadalmat. Kidolgozta a kötetek számát is (48); 6 évvel később pedig Dante nagy művére emlékeztetve adta a sorozatnak: „La Comédie Humaine" címet. Balzac Párizsban élt és írt, az orvosi kutatás és gyakorlat egyik európai központjában. Érdemes megvizsgálni azokat az eszméket, befolyásokat, amelyek Balzacot az orvosokkal és társadalommal betöltött szerepükkel kapcsolatban állásfoglalásra késztették. Mint joghallgató látogatta a Természettudományi Történelmi Múzeumban Geoffroy de Saint Hilaire előadásait, és ösztönzést tőle kapva kezdte tanulmányozni az orvosl8o