Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Réti Endre: Az orvosi gondolkodás története (Francia nyelvű közl.)

cine. Cependant on doit tenir compte de ce que les lois découvertes dans l'ère précédente, conformes à la réalité naturelle, restent valables bien que en faisant partie de la nouvelle loi. L'enseignement qui s'en dégage c'est qu'on ne doit considérer même pas le mécanisme d'une manière mécaniste. Dans certains cas, l'hypothèse, la théorie mécanistes ont leur raison d'être si nous le tenons devant les yeux et ne le perdons pas de vue ce caractère. — Pensons par exemple à la méthode d'enseignement mnémotechnique laquelle est de caractère mécaniste, à la théorie des chaines laterales d'Ehrlich etc. En parcourant l'histoire on remarque que les contrastes fondamentaux des deux visions, l'idéaliste et la matérialiste existait toujours et existe encore aujourd'hui. En même temps on ne peut pas nier que d'après le témoignage de l'histoire des sciences, on n'avance pas avec la simple négation de la méthode de penser de l'un ou de l'autre coté tandis que leur reconnaissance sobre et objective, leur acceptation rendent possible rapprochement multilaterale de la réalité naturelle, de la vérité. Un grand homme disait: «L'idéaliste intelligent est plus près du matérialiste intelligent que le matérialiste borné. » Ce grand homme était Lénine. Marx a pris la dialectique du dialecticien Hegel, les papes ont pris la doctrine de l'évolution de l'athéiste Darwin. Résultat final: la science du monde unique et se développant toujours. Mais tant Marx que Darwin ont exclu de leurs doctrines le mécanisme et ils n'ont acceptés des idéalistes que la dialectique. Les historiens des sciences doivent eux aussi prêter leurs concours aux spécialistes d'aujourd'hui, pratiquant des décutions justes des discussions scientifiques millénaires et comme les officiers de marine ils signalent d'avance les récifs sur lesquels d'après les expériences de l'histoire, beaucoups de fiers vaisseaux ont naufragé. ÖSSZEFOGLALÓ Az orvosi gondolkodásban is alapvető ideológiai irányzat az idealizmus és a materializmus. A tudományos gondolkodást azonban abból a szemszögből is vizsgálhatjuk: mit kell elkerülnie azért, hogy természettudományos alapon maradjon. A történelem tanulságai szerint a tudományos gondolkodást fenyegető egyik veszély a mechanisztika, amelyhez gyakran a materializmus társul, a másik az idealizmus, amely az ókor óta gyakran a dialektikával együtt jelentkezik. Az orvosi gondolkodás fejlődését az empirizmustól, azaz a primitív mechanisztikától a mágikus gondolkodáson (primitív kauzális, dinamikus jellegű szemléleten) át a görög racionalizmusig, majd a középkor mechanikus idealizmusáig (dogmatizmus) és dialektikus idealizmusáig (skolasztika) követve elérkezünk az újkor mechanikus — leíró — anatómiai szemléletéhez, amely a szerkezetet és a rendszertani összefüggéseket vizsgálja. Az élőlények működésének magyarázatához, a fiziológiai gondolkodás kialakításához már dialektikus módszer volt szükséges; a XIX. századtól kezdve dialektika nélkül már alig lehetett természettudományos kutatásokat folytatni. Ezt bizonyítja azoknak a vitáknak kimenetele, amelyeket a természettudományos szemlélethez következetesen s*