Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Réti Endre: Az orvosi gondolkodás története (Francia nyelvű közl.)
ragaszkodni kívánó tudósok, pl. Geoffroy St, Hilaire, illetve Jolly és Pouchet folytattak a bizonyos mértékig idealistább beállítottságú Cuvier-vel, illetve Pasteurvei; a vitákban az adott téren dialektikusabb szemléletű utóbbi tudósok álláspontja győzött. Ennek az volt az oka, hogy ők nem kötődtek olyan mechanikus, quasi-axiomatikus tanításokhoz (ősnemzés a jelenkorban, szerzett tulajdonságok átöröklése stb.), amelyek sok jószándékú kutatót helytelen következtetésekre vezettek. A mechanikus oldallal párhuzamosan az idealisták is kénytelenek voltak a tudománnyal szemben elfoglalt negatív álláspontjukat feladni: a pápák egymás után arra kényszerültek, hogy a természettudomány megállapításait (az evolúció, az élet eredete, az élővilág fejlődése, az ember származásának darwini koncepciója stb.) elfogadják. Az idealista és materialista szemlélet létezik ma is. Megállapítható, hogy mind a két oldalról eredhetnek olyan metódusok, amelyek az igazság feltárásához közelebb visznek. A materializmus fejlődése érdekében a másik oldal eredményeit is figyelembe kell venni, a lenini mondásnak megfelelően: „Az okos idealista közelebb van az okos materialistához, mint a buta — materialista."