Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Oláh Andor: Pápai Páriz Ferenc, a magyar Hippokratész (1049—1716)

[15] vö. Oláh : Hippokratész természetes orvostudománya (kézirat). Hippokratész válogatott műveinek fordításához készült tanulmány. [16] A magyar népi orvoslás — a magyarság európai letelepedése óta — a görögrómai kultúra állandó hatása alatt áll. Ennél jelentősebb azonban az a tény, hogy a hippokratészi orvostudomány ősi keleti (főleg indiai) orvostudomány hatására fejlődött ki; a magyar nép is keleti kultúrát hozott magával őshazájából, és egészen napjainkig megőrizte az ősi keleti (ural-altáji, kínai, indiai) orvosi hagyományok egy részét. [17] Egy orosoházi kenőasszony tudománya. A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve, 1963-64. Orosháza, 1965. 289 — 336. 1. [18] A Pax corporisban hivatkozik Galenusra (70., 167., 235. 1.), Hippokratészre (56., 328. 1.), Plutarkhoszra és Thalészre (331. 1.), Theomnestusra (331. 1.), „tudósok"-ra (309. 1.) és a császároknak medicusára, Cratora. (308. 1.). [19] Szól a „Havasaljai tartományokban közönséges gelyvá"-ról (355. 1.); arról, hogy a hagymáz több áldozatot szed Német-, mint Magyarországon; miképpen kezelik „más nemzetek" a hideglelést (310., 296. és 304. 1.); az ötvösök és bányászok reszketéséről (22. 1.); az anyagbányákban „támadni szokott szellő"ről (326. 1.); az antimonium veszedelmes füstiről (386. 1.). [20] A köszvényt, farzsábát stb. orvosló „külső eszközök"-ről ezt írja: ,,. . . melyek, minthogy sokféle nemzetből álló tudósok próbája és javallása szerént igen sokak és sokfélék, rövideden némelyeket, melyek a magyar humorhoz közelebb esnek, elő számlálok, igen sokakat elhagyván" (261. 1.). [21] Pápai Páriz művében, az ismertetett uralkodó felfogás (elmélet) és módszer mellett, a humorális patológiához idomítva, ebbe szinte beolvadva hangot kap a szolidáris patológia, az anatómiai-kórbonctani szemlélet adatanyaga is, mely ebben a korban, a XVII. században már erőteljesen bontogatta szárnyát. Pl. Pápai Páriz ismeri és leírja az elzáródásos sárgaságot (174. 1.), a fulladozás okaként a pleuritis exsudativát (113. 1.), az ascitest (219. 1.), az epilepsiát (27. 1.), a nervusokat (27—28. 1.), a szem szerkezetét (55. 1.), a diaphragmât (106. 1.), a légcsövet és a tüdőt (107. és 114. 1.), a gyomrot (154. 1.) stb. nem hippokratészi módon, hanem az új megfigyelések alapján. Ugyancsak korszerűen a racionalizmus is hangot kap műveiben. Misztótfalusi Kis Miklós emlékére írott művében a „szép okos elme", az „ember elméje", az „elme munkájának" dicséretét zengi versekben, a Pax animaeben prózában: „az eszesség minden virtusok kalauza . . . nem cselekszünk semmi rosszat, hanem csak eszességben való fogyatkozásból." A Pax Corporis előszavában is a tétlen csodavárással szemben azt tanácsolja, hogy akinek esze vagyon, ahhoz való bíztában grádicsot, vagy lajtorját keressen, vagyis helyes, megfelelő gyógyító eszközöket. Racionalizmusa azonban — ugyancsak korszerűen — szervesen beleépül protestantizmusába. [22] Biztató példaként említjük, hogy Pápai Páriz „vérpökés" és vérhas, tehát vérzéses betegség ellen pap erszénye füvet komendál. Egy svájci gyógyszertár méhvérzés elleni gyógyszert állított elő a Bursa pastorisból. (Styptigutt Haemostypticum „Schwabe". Pharmakologisch getestetes Wirkstoff Konzentrat aus Capsella bursa pastoris und Achillea millefolium.) - Azt írja Pápai Páriz, hogy az asszony hosszas vajúdásban „szű erősíteni gyöngyvirág vizet igyék" (286. 1.). A Convallaria majális bevált mai szívgyógyszer, több külföldi készítmény hatóanya. — Gyomorfájás ellen székfüvet ajánl: „Alig lehet belsőképpen jobb a székfű víznél, ha azt issza a beteg" (158.1.). Gyomorhurut, gyomorfekély stb. ellen ma már számos gyógyszer készül a Chamomilla azulen és más hatóanyagából. — Hippokrateszhez hasonlóan gyakran javasolja az árpakásás vizet.