Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Oláh Andor: Pápai Páriz Ferenc, a magyar Hippokratész (1049—1716)

[8] A harmadnapi hideglelésről: „maga ez a nyavalya nedvesítő és hívesítő orvosságokat kíván. Oka pedig és matériája hányással, hasmenéssel, érvágással és izzadással való oszlattatását" (295. 1.). „Az orrban rút büdös gombás hús nő .. . ez minthogy a rossz nedvességekkel elegyedett vértől vagyon, a testet minek előtte ahhoz nyúlnál, meg kell tisztítani ahhoz illendő purgatiokkal" 1.). Hasmenés kezelése: „de az ilyen szorítókkal nem kell élni addig, míg a bő sártól meg nem tisztítjuk a testet, mert az megrekesztvén, több kárt tészen, mint hasznot" (180. L). 19] Az időjárást, a külső természeti „konstitúciót" is számba veszi. Hurut és rekedés: „mely nedvességek, hogy a testben megindulhassanak és az agyvelőből oda alá szálljanak, segít az időnek mivolta is, mind mikor felette nedves és esős, mind midőn igen meleg és száraz, mind pedig a hideg idő . . ." (106.1.). — Hasmenés, vérhas: „Sőt néha ugyan az idő járása hozza magával e nyavalyát, és olyankor ugyan közönségesen uralkodik: mint mikor az igen hideg és száraz tél után igen erős tavasz következik, azon a következő nyáron félni kell a vérhasnak uralkodásától; vagy ha a tél esős és lágy lejénd, utánna pedig száraz és hideg tavasz" (175. 1.). — Idétlen szülés, gyermekvesztés: „ezt igen segíti a nedves és meleg tél ; ha utánna mindjárt száraz és hideg szeles tavasz következik, akkor nyárra kelve e veszélytől igen félhetnek a nehezesek" (278. 1.). — „Néha pedig e rossz vérnek felforrását (himlőben) az idő is segíti az ő mivoltával: innen vagyon, hogy néha bizonyos tartományban, igen himlőznek, másutt pedig akkor semmi nincs afféle" (314. L). [10] A Pax corporis szövegének elemzése alapján méltán hivatkozhatunk Paracelsus, Vesalius és a nagy bázeli egyetemi professzorok, a Platterek, a Bauhinok, a Glaserek stb. hatására. A XV—XVI. században a bázeli egyetem Európa leghíresebb egyetemei közé tartozott, főleg Felix Platter idején, de a XVII. században is, éppen akkor, amikor Pápai Páriz itt tartózkodott, Glaser professzorsága idején. Az előző század óta a bázeli tanárok nagy része Párizsban és DélFranciaországban, Észak-Olaszországban szerezte meg orvosi tudásának javát, tehát Bázelben a montpellieri egyetem, a hippokratizmus e központjának hatása érvényesült. Bázel könyvtáraiban is a bázeli egyetem szellemében Európa kultúrájának legjava szintetizálódott, de Montpellier-n keresztül az arab orvosi kultúra is hatott. Paracelsus működése is bélyeget nyomott rá: a népi orvoslást is kutatta. Vesalius itt nyomatta ki híres bonctanát. Kitűnő szellemi műhelybe került itt Pápai Páriz : régi orvosi hagyományok és új eredmények, magas kultúra és népi orvoslás, nyugati és keleti tudomány látta el nyersanyaggal ezt a bázeli ,,műhely"-t. [11] Adalékok az R. N. K. orvostudományának történetéhez. Összeállította V. L. Bologa. Orvosi Könyvkiadó, Bukarest, 1955. 145. 1. [12] Ismeri a népi gyógyszer- és gyógynövényneveket is, nemcsak magukat a gyógyszereket. ,,. .. egy kevés büdös asát, melyet ördög szarnak (asa foetida) hínak belé főzni" (290,1.). — „Jó azon formán az erős fekete cseresnye spiritusa, vagy amint a köznép híja, kétszer vött égett bora" (26. 1.). — „Sálsaparilla gyökeret, melyet a köznép szárcsa gyökérnek hív, főzzenek meg forrásvízben" (31. 1.). — „. . . azzal mossad, vagy pedig azzal, amit zöld víznek szoktanak híni" (84.1.). — „Apáca ír" (60.1.), „büdöskő" (109.1.), „derece" (283.1.) stb. [13] vö. Oláh : „Sárvíz, pokolvar, szinádra" (A Békés megyei népi orvoslás szaknyelve. Kézirat, a Magyar Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában.) [14] „La médecine populaire hongroise de nos jours sourve vivante de l'Hippocratisme." Communication au IV

e Congr. int. de Méd. Néo-Hippocratique, Tome II pp 160-166. Athènes, 1958.