Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Oláh Andor: Pápai Páriz Ferenc, a magyar Hippokratész (1049—1716)

Pápai Páriz tehát nemcsak polihisztorként, horizontálisan kalandozta be a kultúra tágas, nagy birodalmát, hanem vertikálisan is teljességre tört: teljes, eszményi, értékes emberségre. Ezt igyekezett átélni s betegeit, olvasóközönségét, az egész nemzetet ilyenné akarta gyógyítani. JEGYZETEK [1] Dézsi Lajos is így jellemzi: „Páriz tevékenysége nem szorítkozott csupán a tudomány művelésére. Nem szobatudós, hanem a társas élet embere." És: ,,az önzetlen tevékenységen kívül életének másik kiemelkedő jellemvonása a mély és benső vallásosság." (Dézsi Lajos : Pápai Páriz Ferenc. Bpest 1899. Ráth M. kiad., 311. 1.) [2] „Fiacskáim! ne szeressük egymást csak beszéddel és nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal." [3] Pápai Páriz: Pax corporis, Kolozsvár 1774. (Az ezután következő idézetek is, ebből a kiadásból származnak.) 258. 1. [4] vö. Pax. corp. 24., 25., 30., 31., 35., 38., 39., 40., 45., 52., 98., 110., 138., 159., 1G5 166,169,171,188.,196.,211.,225.,235.,243.,246.,250.,268.,271.,275.,281.,283 298., 307., 336., 349., 357., 306., 376., 377., 396., 397., 401.. és 410. 1. [5] vö.Pax. corp. 31., 32., 38., 40., 45., 52*, 56., 83., 86., 94., 95., 98., 143., 157., 181 213., 216.,220.,229-,234.,236.,243.,247.,252.,255.,259.,296.,305.,310.,319., 366. stb. 1. [6] Negyednapi hideglelésben „keveset egyék, egyszerre sokkal meg ne terhelje gyomrát, mert gyenge és hideg lévén, nem érkezik a főzésre: mely miatt megposhad, és sár lesz belőle, s az hideglelést hosszabbítja" (304. 1.). — Hagymáz: „rettenetes e nyavalyában a főfájás, kivált ha a beteg sárral talál bővölködni" (310. 1,). Bolond-hagymáz : „imez pedig az heves sárral (bilissel) felforró és buzgó nedvességektől" van (41. 1.). — Csömör oka miben van? „Vagy a sárga sárban, melyet cholerának hínak . . ." (143. 1.). [7] „Az ilyen állapotban igen meg kell vigyázni, ha nem szorult-é meg a hasa, mert attól mind a forrózás, mind a főfájás megesik" (391.1.). — „Jó jel a himlőben, ha hamar s könnyen üt ki, és mindjárt érni kezd. . . rossz, ha kiütvén a himlő, ottan ismét béüt" (315 — 16. 1.). — Hagymáz: „e nyavalya néha izzadással tér meg, néha hasmenéssel" (311. 1.). — Harmadnapi hideglelés: „néha pedig hasmenéssel takarodik ki e nyavalyának matériája" (295. 1.). — Negyednapi hideglelésben: „e nyavalyában az hasfolyás, sőt néha még a vérhas is jó, mert a sok tisztulással a nyavalya fészke is apad és meggyógyul. Hasonlóképpen, ha az orra vére kezd járni, vagy a sülye az alfélen folyni" (302. 1.). — Hypochondrica melancholicában „igen hasznos volna, ha az alfélen való sülyös erek (haemorrhoides) folyni kezdenének" (235. 1.). — Bolond hagymázban „jó ellenben, ha a hévségek után vagy nagy izzadás, vagy orra vére folyása, vagy pedig hasmenés következik; a természetnek munkálkodásából" (42. 1.). — Gyomorfájás: „ha vagy hányás, vagy alól tisztulás követi, a beteg gyakran könnyebbséget érez belőle" (156. 1.). — Mellben való kelevény, pleuritis: „mikor a kelevény érni kezd, akkor legnehezebb a beteg. . . melyet követ a genyetséges matériának kihányása... Néha vagy az ágyékán, vagy füle tövén, vagy torkán, vagy egyebütt fakad a matéria ki; úgy tágul e nyavalya a betegen" (119. 1.). — Kritikus napok: 117., 127., 77., 68., 253. 1.