Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Balogh János: Balassa János, az első magyar sebészeti iskola megalapítója

BALASSA JÁNOS, AZ ELSŐ MAGYAR SEBÉSZETI ISKOLA MEGALAPÍTÓJA írta: BALOGH JÁNOS (Budapest) A

sebész munkájának anyaga az élő emberi test, amely az emberi sors kérlelhetetlen törvénye szerint az élet befejeztével elporlik, s így még a legragyogóbb sebészi teljesítmény anyagi dokumentuma is semmivé foszlik. Sírjába száll maga a sebész is, s az általa kidolgozott műtéti eljárások lassan elavulnak, új, hatékonyabb műtéti eljárások, eredményesebb szemléletek, új sikerek forrásaivá válnak. Mégis, mi hát a maradandó a sebészi működésben? Akinek a sors ezt a kegyet megadta, az sebészi iskolát teremthet. A sebészi iskola az eredményesen működő sebészi generációk sorát jelenti, akiknek munkája a hazai határokon túl is hirdetheti egy nagy mester emlékezetes életművét. A sebésztanárnak a sebészet tudományát kora legmagasabb színvonalán kell tudnia, és szükséges, hogy a vele egykorú sebésztársak között imponáló operatív technikával rendelkezzék. Nem elég, hogy tanszéke a kor sebészi tudományának magas fokát gyakorolja a betegek mindennapi gyógyításában, hanem a sebésztanárnak magának is illő új tudományos eredményeket felmutatnia. E két nehéz feladat mellett az előre haladó évek során olyan sebészgenerációt kell nevelnie, amelynek tagjaiból kerülnek ki az ország sebészfőorvosai, illetőleg a következő sebésztanárok. Fontos feladata még, hogy a sebészet alapismereteit megtanítsa a klinikán tanuló orvosnövendékeknek. Magyarországon még alig múlt két évszázada annak, hogy császári rendelettel kellett kimondani: orvosi működést csak az fejthet ki, sebészi, szülészi, sze-