Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)
KÖNYVSZEMLE - J. Schouten: The Rod and Serpent of Asklepios. Symbol of Medicine. (R. Harkó Viola) - László Gyula: Medgyessy Ferenc (1881-1958) (R. Harkó Viola)
allen Teilen der Welt. Sie finden sich häufig in Privatsammlungen oder in Museen, Auch in Ungarn sind schöne Stücke bewahrt. Die Denkmäler der italienischen Majolikakunst befinden sich im Budapester Museum für Kunstgewerbe, in der mittelalterlichen Abteilung des Budapester historischen Museums und in der archäologischen Sammlung des Ungarischen Nationalmuseums. Auch das Semmelweis Medizingeschichtliche Museum besitzt einige schöne Apothekergefässe, die jetzt in der ständigen medizingeschichtlichen Ausstellung („Bilder aus der Vergangenheit der Krankenbehandlung") zu betrachten sind. Das vorgeführte Bildmaterial des Buches representiert auszüglicherweise die italienische Majolikakunst und das Buch ist mit seiner Ausstattung zum erfolgreichen Erkennen des gewählten Themas geeignet. R- Harkó Viola * Schouten J. : The Rod and Serpent of Asklepios. Symbol of Medicine, Elsevier Publ. Co. Amsterdam—London—New York 1967. 260 p. 77 k. A szerző egyedülálló feladatra vállalkozott, amikor megírta az orvostudományt jelképező asklepiosi kígyó és bot történetét. Ezt az emblémát fogadták el 1956ban Havannában a nemzetközi orvosszervezet nagygyűlésén az orvosi hivatás szimbólumaként. Bár sokan ismerik az emblémát, jelentésével kevesen vannak tisztában, pedig régen Asklepios kígyója és a bot a gyógyítás művészetének szimbóluma volt, élő fogalom, számunkra pedig már csak üres jelkép, A szerző célja, hogy élő történeti megvilágítását adja annak a fontos szerepnek, melyet az asklepiosi jelkép játszott a régi népek történetében. Először ismerteti Asklepios, a gyógyítás istenének szerepét az ókori Hellasban és Rómában, majd a korai keresztyénség idején. Vázolja, hogyan ápolták Asklepios emlékét a középkorban, hogyan jelent meg Asklepios kígyója és a bot egyes XV—XVI. sz.-i orvosi és botanikai művek címlapján. Végigkíséri a XVI, sz.-tól máig a különböző Asklepíos-ábrázolásokat szobrokon, festményeken, metszeteken, érmeken. Összefoglalásul megállapítja a szerző, hogy bár az Asklepios-embléma az idők folyamán csaknem mindig az orvostudományt és gyógyítást szimbolizálta, mégis voltak időszakok, mikor ezt a szimbólumot más szereplők vették át, pl. a katolikus egyház szentjei. A humanismus és a protestáns felekezetek előretörésekor tértek vissza az asklepiosi emblémához, így érthető a sok orvosi és gyógyszerészeti kiadvány címlapján szereplő ábrázolás az asklepiosi kígyóról és botról. A XIX. sz,-tól mind kevésbé jelenik meg ez a szimbólum az orvosi könyveken, és az embléma tovább egyszerűsödik: Asklepios képe (ábrázolása) elmarad, a szerző szerint így elkerülhetetlenül sterillé, üressé vált a jelkép. A képek összeválogatása igazolja, hogy a szerző kiváló művészettörténész is. A nyomdai kivitel méltó az „Elsevier" névhez, vilgászínvonalat képvisel. + R, Harkó Viola László Gyula: Medgyessy Ferenc (1881 — 1958). Corvina, Bp,, 1968. 95 p. XXVIII t., 98 kép. A Rodin után következő európai szobrásznemzedék két kimagasló alakja, a
