Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

KÖNYVSZEMLE - Alexander Mette: Geschichte der Medizin. Einführung in ihre Grundzüge (R. Harkó Viola)

francia Maillol és Despiau új utat tört a szobrászatban, hozzájuk kapcsolódott művészetével a magyar Medgyessy Ferenc. A kötet szerzőjének célja megmutatni, mit adott velük együtt Medgyessy Ferenc Európa művészetének. Amellett, hogy a könyv meleg hangú, lírával átszőtt, személyes élményeken is nyugvó megemlékezés, kitűnő művészettörténeti értékelést nyújt hőséről. A művész életrajzának ismertetése után megismerkedünk életszemléletével, szokásaival, bepillantást nyerünk műtermébe, soron követhetjük utazásait, megismerjük barátait. A hiteles életrajzhoz nagy segítséget nyújtott a művész önéletírása, egykori levelek, feljegyzések felhasználása; bár az első érett művek elkészítése után a szobrok jelentik az életrajz folytatását. Maga mondja: ,,. . • a szoborcsinálás önvallomás. Önéletrajz, amit lapozni se kell. Szempillantás alatt áttekinthető, holott az egész életfolyás alatt összeszedett emlékekből áll." Medgyessy szobrai a szavak alatti, látott, tapintott, megérzett világnak adnak formát. Öröme és elégtétele volt, hogy a fiatalok megértették, művészetét általánosan rajtuk keresztül ismerték meg. Medgyessy művészetéhez az ókori mesterektől bátorítást kapott, az újkoriak közül Maillolt érezte rokonnak, művei azonban munka közben már eredeti Medgyessy-alkotássá és magyarrá váltak, de ez nem elkülönítést jelent, hanem tömörítést. Szobrai előzetes rajzok tömegéből keltek életre: hosszú évtizedekig rajzolt, míg rájött, hogy szobrász lesz. A domborművek életében az epika területét jelentették, amikor el akart valamit mesélni, akkor alkalmazta. Több mint 300 szobrot készített, formájuk és az egyszerűsítés páratlan egységbe formálják műveit, minden Medgyessy-szobor messziről felismerhető. Az élethű őszinteség nála szoborrá válik; Medgyessy emberi, művészi nagysága, hogy nem avatkozott be erőszakosan ebbe a folyamatba. A szöveget 28 rajz és 98 kép illusztrálja. R. Harkó Viola * Alexander Mette : Geschichte der Medizin. Einführung in ihre Grundzüge. VEB Verlag Volk und Gesundheit, Berlin, 1968. 554 p, 82 kép és 13 t. Neves szakorvosok és hivatásos orvostörténészek vállalkozásából született ez a kötet: önálló dolgozatokban, de mégis egységes művet alkotva mutatják be az orvostörténelem legfontosabb fejezeteit az őstársadalomtól máig. A téma követi az általánosan elfogadott történelmi periodizálást. Módszerük, nézőpontjuk alapja a dialektikus materializmus. A könyv a Német Demokratikus Köztársaságban hiányt pótol a szakterületen, mivel kisebb közleményektől, munkáktól eltekintve, ez az első olyan nagyobb lélegzetű orvostörténeti munka, amely marxista szellemben készült. Az egészségvédelem kifejlődése az ősközösségtől máig fokozott hangsúlyt kap a könyvben. Tekintettel az utolsó 200 év alatt végbement specializálódásra az orvostudomány területén, az egyes tudományágak történetének kialakulását külön-külön kísérhetjük végig. A szerzők óriási irodalmat néztek át, 23 oldalon át sorolják a felhasznált forrásokat. Segíti a tájékozódást a név- és tárgymutató. A képanyag a szöveg mellett hatásosan demonstrálja az elmondottakat. R. Harkó Viola