Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Döderlein, Gustaw: Semmelweis Ignác Fülöp és a német gynaekologia

és feleséget elragadja a gyilkos kór, éppen akkor, amikor a család az anyai ápolásra rászoruló új taggal gyarapodik — azt sem tárgyaljuk, hogy nemzetgazdasági szempontból milyen veszteséget szenved az állam akkor, amikor a családok ezreinek jóléte megrendül az anyák ezreinek pusztulása miatt. A gyermekágyi láz által a személyek egy bizonyos kategóriájában okozott veszteség csak a nagy háborúkéval hasonlítható össze megfelelően. Amint itt a veszteség kizárólag az egészséges férfi fiatalságot sújtja, a gyermekágyi láz a női fiatalság legértékesebbjeit ragadja el ..." A gyermekágyi láz ügyében kiküldött bizottság javaslatát lényegében a következő három pontban terjesztette fel dr. Falk vallás-, közoktatás- és orvosi ügyekkel foglalkozó miniszterhez: 1. A szülések ésszerű levezetése. Minden elhúzódó szülés esetén a bomlást okozó anyagok távoltartása dezinficiáló öblítésekkel. 2. Minden olyan orvosi személy alapos kioktatása, akinek kötelessége az anyák ellátása és ápolása, különös tekintettel az orvosok és bábák kezének, továbbá az eszközöknek a dezinfekciójára. 3. Bejelentési kötelezettség „minden súlyos gyermekágyi megbetegedés esetén, kivéve, ha kétségtelenül megállapítható, hogy az nem kapcsolatos a gyermekágyi folyamattal". M. Boehr 1878-ban saját kiterjedt vizsgálatai alapján csatlakozott a Puerperalis Commissio jelentéséhez. Dolgozatainak címe: „A gyermekágyi halálozások gyakorisága Poroszországban" és „Az egészségügyi rendőrség számára levonható következtetések' '. II. AZ ELISMERÉS ÚTJÁN A Puerperalis Commissio Emlékirata Németországban új korszak kezdetét jelenti. Nemcsak a gyakorlati és tudományos szülészet megújulását számítjuk innen, hanem a gyermekágyi láz ellen Semmelweis értelmében vett célszerű küzdelem megindulását is. Ehhez meg kellett előbb teremteni a tudományos közlések lehetőségét és a tudományos megbeszélések fórumát. Láttuk, hogy Schwartz dr.nak G. A. Michaelishez intézett levele visszhang nélkül maradt, mert nem volt mód arra, hogy a nyilvánosság tudomást szerezzen róla. Kerek negyven évvel később, 1885-ben megalakult Németországban a „Deutsche Gesellschaft für Gynaekologie". Körülbelül ugyanebben az időben indultak meg szaktudományunkban a közlési lehetőséget biztosító folyóiratok : az Archiv für Gynaekologie 1870-ben, a Zentralblatt für Gynaekologie 1877-ben, a Zeitschrift für Geburtshilfe und Gynaekologie 1877-ben, a Monatsschrift für Geburtshilfe und Gynaekologie 1895-ben, ezek ma lehetővé teszik a tudományos ismeretek gyors elterjedését és gyakorlati alkalmazását. Emlékezzünk csak vissza a bacteriologiának R. Koch által vezetett diadalútjára, s akkor megértjük: Németországban is elérkezett Semmelweis tanai megértésének és felhasználásának a korszaka. A XIX. század végén alig lehetett Németországban olyan szülészeti intézet, amely ne vett volna részt a szülészeti asepsis versenyében. A Semmelweis tanának érdekében küzdők sorából kiemelkedik Alfred Hegar Freiburgban. 1882-ben