Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Döderlein, Gustaw: Semmelweis Ignác Fülöp és a német gynaekologia

bizonyos, hogy az összes esetek abban a szobában mutatkoztak, ahol ez a beteg feküdt. December hónapban mostanáig ( dec. 21.) mindössze három beteg hált meg, közülük egyik súlyos eclampsia következtében, a másik erős vérzés miatt, a har­madik szűk medencés szülés kapcsán végzett súlyos fogóműtét után. Jelenleg egyetlen beteg fekszik a gyermekágyas osztályon, endometritis septica miatt, akinél ez placenta praevia miatt végzett fordítás és lepényleválasztás után következett be. Ha meggondoljuk, hogy május vége óta 1700 szülő nő közül mindössze 40 gyermek­ágyas hált meg, míg régebben ugyanannyi idő alatt csaknem 300 pusztult el, továbbá, hogy a tisztán bábaképzéssel foglalkozó osztályokon az orvosok tanításával foglal­kozó osztályokkal szemben rendesen csak kevés számú eset fordult elő ; mivel nincs más magyarázatunk arra, hogy az itteni szülőintézetben mi az oka a gyermekágyi lázas megbetegedések említett feltűnő csökkenésének, aligha tagadható, hogy az em­lített elővigyázatossági rendszabályok nagymértékben ..." H. Schwartz dr. levelét G. B. Gruber göttingeni patológus és orvostörténész találta meg újra, és azt neki köszönhetjük. Az eredeti levél elveszett. A levelei K. E. M. Levy (Koppenhága) dán nyelven közölte („Hospitals Meddelsers", I. kötet, 1848). Neki G. A. Michaelis küldte el tanítványának, Schwartz dr.-nak levelét. Ezt C. Heijl (Stockholm) fordította vissza németre. Michaelis (Kiel) azonnal (1848) levonta a következtetéseket, s a Semmelweis­féle előírás szerint bevezette a chloros mosakodást. Kedvező tapasztalatai alapján 1848, márc. 18-án ezt írta tanítványának, Schwartz dr.-nak: „1847 dec. 21-én írt levele a legnagyobb mértékben felkeltette érdeklődésemet. Megint a legnagyobb bajban voltam ... Közlése újból bátorságot adott nekem. A chloros mosakodás hatásossága, úgy mint azt Bécsben végzik, már a nagy számok alapján is jelentőségteljes ... A mosakodások bevezetése óta sem az én, sem a tanít­ványaim szülő női között nem fordult elő még enyhén lázas eset sem. Köszönöm ezért értesítését egész szívemből. Talán apusztulástól mentette meg intézetünket.., Kérem adja át üdvözletemet Semmelweis dr.-nak, és köszönje meg oly értelemben, hogy tálán nagy felfedezést tett ..." Ismeretes az a tragikus lelkiállapot, amely G. A. Michaelist hatalmába kerí­tette, amikor tisztán felismerte, hogy 1847 nyarán egy közeli rokonának a halálá­ban ő a vétkes. A gyermekágyban lázas esetek boncolása után inficiált kézzel vizsgálta. A derék embert a kínzó önmarcangolás mély depressióba sodorta. Norderney-i üdüléséből visszajövet 1848. aug. 8-án Lehrte állomáson kétségbe­esésében a robogó vonat elé vetette magát. Ha nem kerültek is szélesebb körben nyilvánosságra az olyan levelek, mint Schwartz dr.-nak Semmelweis felfedezéséről írott levele, mégis azt kellene gon­dolnunk, hogy G. A. Michaelis öngyilkossága felrázta a német szülészeket. Ok azonban megmaradtak merev tagadó álláspontjukon a fiatal magyar orvossal szemben. Nem keltette fel a figyelmet Németországban Skoda előadása sem a Bécsi Akadémián 1849. okt. 10-én, sem C. Halleré (Bécs, 1848), de még Semmelweis előadása sem a bécsi Orvosegyesületben (1850. máj. 15.). Ma, a soknyelvű, világszerte elterjedt orvosi publicisztika idején már alig értjük meg, hogy 12 évvel Semmelweis felfedezése után, 1859-ben Silberschmidt tollából terjedelmes munka jelenhetett meg, amely a gyermekágyi lázzal foglal-

Next

/
Thumbnails
Contents