Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

ADATTÁR - Antall József—R. Harkó Viola—Vida Tivadart: Semmelweis Ignác összegyűjtött kéziratai

pole Street, London, W. I. Langham 2070). Annak könyvtárában őrzik jelenleg is. A levél fotókópiáját 1966 decemberében küldte meg Antall Józsefnek Ph. Wade úr, a Társaság könyvtárosa. Szövege már 1909-ben megjelent nyomtatás­ban, Routh nekrológjában, (The Journal of Obtetrics and Gynaecology of the British Empire vol. XV. January to June, 1909, p. 254), ennek alapján említi Korbuly György is, és vizsgálja Semmelweis angol nyelvtudásának színvonalát. Valószínűnek tartja, hogy olvasott angolul, de nem tekinti bizonyítottnak, hogy fogalmazott is. Angol nyelvtanulását maga Semmelweis is említi, viszont Routh 1849-ben latinul levelezett Semmelweissel. Korbuly végül felveti a kérdést: „Ér­dekes lesz annak megállapítása, vájjon a Royal Society of Medicine Semmelweis­levele csakugyan Semmelweis kézírása-e, vagy pedig csak a névaláírása eredeti rajta." (Orvosképzés, 1940. 4. füzet, 630 — 632. 1.) Jelen közleményünkkel ez a kérdés eldőlt, a levél elejétől a végéig Semmelweis eredeti kézírása. A levél meg­jegyzései, tájékozottsága az angol szakirodalomban, a családtagok visszaemlé­kezései legalább is valószínűsítik, hogy Semmelweisnek passzív angol nyelv­tudása volt. [2] Semmelweis is közli az Aetiologiában, hogy Routh az 1. sz. bécsi szülészeti kli­nikát látogatta az ő ottani tanársegédi működése idején, „s amiket látott, meg­győzte őt tanításom igazságáról." (Ö. M. 292. 1. magyar kiadás) Egyben közli Routh három latin nyelvű levelét, amelyben Routh tájékoztatja őt a londoni fej­leményekről: (alább magyar fordításban) a) London, 1849. január 23. „A november utolsó heteire összehívott (1848) gyűlésen felolvastam előadáso­mat, amelyben ismertettem felfedezésedet és az igazságnak megfelelően nagyon dicsértelek. Azt is megmondhatom, hogy az előadás kiváló fogadtatásban része­sült, és legtudósabb társaim is igazolták, hogy a bizonyítás meggyőző volt. Soraik­ból különösen három híres orvos: Webster, Copeland és Murphy úr szóltak nagyon jó értelemben. Az 1848. novemberi Lancet-ben elolvashatsz mindent, ami erre a vitára vonatkozik. Gondolod, hogy azok az új esetek, amelyek távozásom óta előfordultak a kórház­ban, megerősítik a te nézetedet? Vajon ritkább-e a gyermekágyi láz, mint azelőtt? Ha ez oly veszélyes betegség nem fordul elő a szülőházi szobákban úgy, mint azelőtt, akkor ez az újból meg­erősített nagyfontosságú eredmény bizonyosan belénk oltja (azt a véleményt), hogy ugyanazokból az okokból keletkezett Prágában is, ahol a gyermekágyi láz oly gyakran szokott előfordulni. b) London, Dorset Square, 1849. május 21. „Felfedezéseddel kapcsolatos feljegyzéseimet egy kis könyvben hoztam nyilvá­nosságra." c) London, Dorset Square, 1849. december 3. „Felfedezésednek híre és igaza már egyre inkább terjed a közvéleményben, és valamennyi orvosi társulatban megértik és elismerik, mennyire hasznos dolog. Nem is vakmerőn, hiszen nagy igazság az, és győzni fog." [3] Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers. Von Ignaz Philipp Semmelweis, Dr. der Medizin und Chirurgie, Magister der Geburtshilfe, o. ö. Professor der theoretischen und practischen Geburtshilfe an der kön. ung. Universität, zu Pest etc. etc. Pest, Wien und Leipzig. C. A. Hartleben's Verlags-Expedition. 1861.

Next

/
Thumbnails
Contents