Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)
ADATTÁR - Antall József—R. Harkó Viola—Vida Tivadart: Semmelweis Ignác összegyűjtött kéziratai
Semmelweis levele a Helytartó Tanácshoz (Pest, 1862. március 31.) A Semmelweis levele a budai Helytartó Tanácshoz (Pest, 1862. március 31.) (Magyar eredeti) [1] Nagyméltóságú Királyi Helytartó-Tanács! Az olly számtalan áldozatokat elragadott gyermek-ágyi láznak okát „Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers" czímű, 1861ben sajtó útján közzétett s idemellékelt munkámban igyekeztem megfejteni. A nevezett munkámban felhalmozott statisztikai adatok, valamint a mindennapi tapasztalás bizonyítják, hogy észleléseim nem voltak sikertelenek. A betegség azon magosságból, mellyre az emberiség köziszonyodására emelkedett volt, jelenleg a rendes százalékra vagyon leszállítva. E tény tisztán áll, és senki által kétségbe nem vonattathatik. Ebbeli meggyőződésemben, emberi úgy, mint hazafiúi kötelességemnek ismerem, ezen eredményt az ország legfőbb kormányszékének tudomásra hozni, már csak azért is, hogy az általam ajánlott óvszer, mellyet elmélettemmek (sic!) ostromlói is ártalmatlannak tartanak, következőleg ha nem is használna, mit [2] az általam összegyütött (sic!) tapasztalati adatok fényesen megczáfolnak, semmi esetre sem árt,— országszerte legkivált a korházaknál átalánosittassék (sic!). Pesten Mart 31 1862 A magy. kir. helytartótanácsnak alázatos szolgája Semelweis Ignácz [3] egyetemi tanár. JEGYZETEK [1] A levelet a vele kapcsolatos további okmányokkal együtt ismerteti Varga Lajos „Adatok Semmelweis Ignácz Fülöp életrajzához" c. a Magyar Nőorvosok Lapja 1960-i, XXI IL évf. 3. sz. 129—137. lapjain. Fénymásolata uo. a 130. lapon. — Az eredeti az O. L. helytartótanácsi iratai között található, az 1862. évi XXI. a. oszt. 20 331. sz. alatt. (Abszolutizmus kori lt. D 217 állag, IV. 21. tétel, 20 331.) [2] Semmelweis saját kezű javítása „mint"-ről. [3] Számos elírása ellenére ez a beadvány is bizonyítja, hogy Semmelweis 1860 után hivatalos érintkezésben is saját nyelveként használta a magyart, és nehézség nélkül fogalmazott anyanyelvén. — Beadványát a Helytartótanács 1862. ápr. 26-án vélelmezés végett megküldte az egyetem Orvosi Karának. A kar kedvező vélelmezése ua. év június 8-án érkezik vissza a Helytartótanácshoz. Erre ez szept. 1-én kiadja 36 481/1862. sz. rendelkezését „valamennyi Törvényhatóságnak", amelyben felhívja őket, „hogy a' fennemlített szerzőtől kitűnő szakavatottság és tanulmányossággal a gyermekágyi lázról írt művében foglalt, ezen óveljárást úgy az orvosoknak valamint a seborvosoknak és szülészeknek és bábáknak is figyelmébe behatólag ajánlja, és a kórházakban mindenütt alkalmazásba hozza." Minderről az orvosi karon keresztül Semmelweist is értesíti.
