Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Antall József: A család és az iskola szerepe Semmelweis személyiségének kialakulásában (Német nyelven)

mányi és történelmi munka szerzője, a Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tagja. A gimnáziumot követő két filozófiai osztályt a pesti egyetemen végezte Semmelweis, tanárait és tanulmányi eredményeit azonban egyelőre nem tudjuk hitelesen azonosítani, mivel ennek iratanyaga az Országos Levéltárban 1956-ban elégett. III. Végül pedig Semmelweis gondolkodásmódját és általános műveltségét vizsgáljuk meg. írásai tárgyiasak, még képekben, hasonlatokban sem tűnnek elő általános műveltségi elemek. Könnyű lenne ismét a rossz iskoláztatást említeni — pedig nem erről van szó. Ha valakinek az elméje ennyire egy problémára, a gyermekágyi láz kutatására és megelőzésének elfogadtatására koncentrálódik, ez meghatározza egész gondolkodását és minden mást másodlagossá tesz körülötte. Ez végül arra vezetett Semmelweisnél, hogy még a tanításait igazoló újabb tudományos eredményeket sem vette észre. Felfedezésével személyisége eljutott fejlődése csúcspontjára. Olvasottságához és műveltségéhez mégsem fér kétség. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban őrzik könyvtára maradványait, ahol kézjegyével és magyar nyelvű megjegyzéseivel ellátott szülészeti folyóiratokon kívül éppen Horatius, Vergilius és Cicero műveit találhatjuk meg. Egyénisége — kortársaihoz viszonyítva — inkább a modern szaktudósokéhoz hasonló, a széles körű általános műveltség helyett inkább csak az ezen alapuló szaktudományi érdeklődését, kutató szenvedélyét ismerhetjük fel. A rossz iskola szerepét a gyermekágyi láz felfedezésével is kapcsolatba hozta Schürer von Waldheim, és utána számos életrajz. így a kevés képzettséget nyújtó iskola érdemének állítja be a felfedezést elősegítő, ismeretektől mentes gondolkodás meghagyását. Lesky bécsi professzornő mutatott rá annak képtelenségére, hogy egy ilyen alapos, bonyolult tudományos gondolkodást igénylő folyamatot éppen az ismerethiánnyal magyaráznak. Lesky ezt a bécsi orvosi iskola tudományos metodikájának, Rokitansky és Skoda köre hatásának tulajdonítja. A kórbonctani irányzat, a kizáráson alapuló diagnosztikai (differenciáldiagnosztikai) módszer, illetve a statisztikai anyag bizonyító erejének felhasználása kétségtelenül elsősorban Bécsben vált Semmelweis orvosi gondolkodásmódjának és tudományos módszerének részévé. De ez nem valami rossz magyar iskolának az ellensúlyozása útján következett be, hanem egy gondolkodásra szoktatott, az adott kornak megfelelő legjobb magyar iskoláztatás után Bécsbe érkezett ifjúnak a szaktudóssá képzése útján történt. Anélkül, hogy összetévesztenénk az általános filozófiai kérdéseket, a logika általános szabályait a klinikai orvosi gondolkodás sajátosságaival, érdemes Purgstaller könyvéből idéznünk néhány sort, amit a szétválasztó következtetésről ír, melynek „főtörvénye ez : 'az ellentett fogalmak közöl ha egyik helyes, a többi helytelen, és ha a többi helytelen, egyiknek helyesnek kell lenni.' Ez a kizárás elvén alapszik." A bizonyításról írja: „Oldálagos, vagy képtelenítö — deductio ad ab-