Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Antall József: A család és az iskola szerepe Semmelweis személyiségének kialakulásában (Német nyelven)

swdum — a bizonyítás, ha tételünket az ellentett állításnak helytelenségéből következtetjük." Könyvében ír a kísérletek szerepéről, a felfedezésről és számos más olyan kérdésről, amelynek hatása lehetett részleteiben már könyve kiadása előtt is az oktatásban. De célját a gondolkodtatásra nevelésről maga Palotay-Purgstaller írta meg: „A mi az oktatást illeti : az értelmes, alapos és rendszeres legyen ... Az értelmes oktató ... a tudomány czikkeit nem szavalja szajkó módon, hanem értelmezi és minden oldalról fejtegeti. Hogy alapos oktatás nélkül a tanítványokat az igazság felőli tartós meggyőződésre nem bírhatja, az tagadhatatlan. Végre, ha tanítása nem rendszeres, hanem zagyváiékos, a tanulókat zavart gondolkodáshoz szoktatja ... Nem kell a tanítónak szavaihoz esküdni (a tanulónak), hanem a közlött tárgyakat vizsgálja meg, és elmélkedjék azokról : így nem emlékezetét fogja kiművelni, hanem értelmét is éleszteni, mi egyik főczélja az oktatásnak. A tudományos tanulást e következők szabályozzák : tudniillik az egyeseknek helyes értése, az egésznek fölfogása, az okoknak nyomozása és az eredmények fejtegetése." Összegezve az elmondottakat, egy pillanatig sem tagadjuk Semmelweis családja német eredetét, csak hosszú magyarországi történetüket igazoljuk. Azt mutatjuk meg, hogy szülőhazájában tanult és tanított, itt folytatta szakirodalmi tevékenységét, és Magyarországot tekintette hazájának. Nem tagadjuk a második bécsi orvosi iskola hatását a felfedezéshez vezető út végső, legfontosabb szakaszában csak — Semmelweis egyéni érdemének elsődlegességét előre bocsátva — valljuk a magyar iskola, számos kiváló magyar tanár érdemét a tudományos munkára alkalmas gondolkodás megalapozásában. Annál inkább, mivel elemi, középiskolai és bölcsészeti (előkészítő) tanulmányait kizárólag Magyarországon, az orvosi tanulmányokból pedig a II—III. évet ugyancsak Pesten végezte.* Bécsnek és Budapestnek egyaránt megvan a szerepe Semmelweis életében, amit elfogultság nélkül, az igazság kölcsönös és őszinte vállalásával kell elismernünk. * Semmelweis korának magyarországi felsőoktatási viszonyaihoz, a középiskola és az egyetem szervezeti kapcsolatához: Tóth András—Antall József: A magyarországi felsőoktatás a reformkorban és 1848/49-ben. Felsőoktatási Szemle. 1968. évf. 7—8. sz. — Antall József—Ladányi Andor: A magyarországi felsőoktatás az abszolutizmus és a dualizmus korában. Felsőoktatási Szemle. 1968. évf. 9. sz.