Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Spielmann József—Szőkefalvi Nagy Zoltán—Soós Pál: A kémikus és balneológus Mátyus István és kora

Ez az állapot — mint láttuk — 1800-ig tart, amikor a Gubernium Mátyus Mátét, Marosszék javaslatára széki fizikusnak nevezi ki, minden bizonnyal Mátyus István beleegyezésével. Az önkéntes visszavonulás mellett szól az a tény is, hogy ugyanazon évben, 1800-ban, írja meg a 75 éves Mátyus végrendeletét. Tudatosan készül tehát a végső nyugalomra. A halál két év múlva, 1802. szept. 6-án ragadta el. Nyilvánvaló, Mátyus 1784. évi kérvényében a „fenyegető szükségről" szóló kitételek merő túlzások. Marosvásárhely első fizikusa gazdag és megbecsült emberként halt meg. Mária Terézia az erdélyi nemesek sorába emelte (1766). Végrendeletében közel 12 000 rforint összeget hagyott hátra, hogy annak „interessé"-jéből a szegényeket, különösen az elaggott tanítókat és papokat rendszeresen támogassák. A vásárhelyi Kollégiumban 4 tehetséges ifjú számára alapítványt létesített. Már említett, hatalmas könyvtárán kívül — a saját bevallása szerint 1000 rforintért vett, 23 mázsa, 65 font betűt kitevő nyomdáját is a Kollégiumra hagyta. Házát a végrendeletben kikötött elővételi joga alapján, 49 068 forintért a vásárhelyi kollégium vette meg. Ebből az összegből successoral részesültek [63]. Mátyus négy évtizedes küzdelme a képesítésének megfelelő, egyre magasabb fizetésért, vagyona állandó gyarapításáért, igen jellemző a kialakuló polgári értelmiségre. A jogi és társadalmi helyzetének megszilárdulását mindenekelőtt vagyona gyarapítása révén látta biztosítottnak. Talán itt kell keresnünk a magyarázatát annak is, hogy a hivatalos és magánorvosi tevékenységéből bizonyára igen kényelmesen megélő, gyermektelen Mátyus István gyakran kölcsönzött ki pénzt — „interessére" — kamatra. A városi magistratus irataiban számos peres ügyére akadunk. Elmaradt kamatokért adósait végrehajtja. Korán elhunyt feleségének, Basa Máriának testvéreivel, az egykori hozományért, Kibédi Mátyus atyafiaival a földek tulajdonáért hadakozik. Több mint 10 éven át sikertelenül igyekszik megszerezni (a neki járó tartozások fejében) a város egyik legjelentékenyebb épületét, az egykori Makariás-házat, amely vásárhelyi tartózkodásakor II. Józsefet látta vendégül. Vajon nem vetnek-e árnyékot ezek az adatok a felvilágosult népe egészségéért őszintén küzdő, humanista Máíyusra? Hiba lenne Mátyust mai gondolkodásunk szemszögéből ítélőszék elé állítanunk. Ellentmondásai a kialakuló polgári értelmiség ellentmondásai Európa-szerte. A krónika feljegyezte a francia felvilágosodás egyik legmarkánsabb képviselőjéről, hogy az — akárcsak Mátyus — pénzeket kölcsönzött kamatra. Mátyus tevékenységének egészét kell megítélnünk, s ez esetben a számadás mindenképpen kedvező számára. Egész életét a köz szolgálatába állította. Tudós könyvei, az erdélyi korai felvilágosodás legkimagaslóbb alkotásai közé tartoznak. Ő írja magyar nyelven, az első átfogó „természethistóriát" (enciklopédikus természettudományos munkát). Már életében kivívja a kortársak megbecsülését. Egyes adatok szerint a regensburgi „Füvész Társaság" tagjává választotta [64]. Munkájával összegyűjtött javait a „közjó" céljaira adományozta. Kora minden haladó kultúrmegmozdulásából tevékenyen kivette részét. Az Aranka György kezdeményezte Nyelvmívelő Társaság lelkes híve és támogatója volt mindvégig.