Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Spielmann József—Szőkefalvi Nagy Zoltán—Soós Pál: A kémikus és balneológus Mátyus István és kora

Élete további sora is igen homályos. 1769-ben Gyéresszentkirályon találjuk (Bihar), 1772-ben Herkulesfürdőn, Radnán, Zoványon végez értékes ásványvízelemzéseket. Az 1779—8l-es időszakban Fodor adatai szerint Vásárhelyt élt, a Telekiek orvosa volt [41]. Weszprémi 1787-ben Zágoni Gábor halála évében megjelent művében jelzi, hogy akkor, Toroczkai Zsigmond nemes orvosi szolgálatában állt évi 200 rhfrt díjazással [42]. Levéltári kutatásaink tanúsítják, hogy Zágoni Gábor vásárhelyi polgárnak tekintette magát. Egy 1773-ban, a város magistratusához intézett beadványában, vásárhelyi polgári minőségében kéri itteni házainak adó és közszolgáltatások alóli mentesítését, más vásárhelyi polgároknak, mindenekelőtt Mátyus Istvánnak, Marosszék rendes fizikusának a házadók alól való mentesítésére hivatkozva [43]. A hivatalos jelentések és a levéltári adatok közti fenti ellentmondást csak azzal magyarázhatjuk, hogy Zágoni Gábor nemesi betegeinek szolgálatában, valamint szebeni tartózkodása alatt, olykor huzamosabban hiányzott a városból. Ez történt az 1772-es évben is, amikor ásványvízelemzéseit végezte. Gyakori, személyes szereplése az 1773—76-os időszakban a városi magistratus előtt, valószínűsíti azt a feltevést, hogy már ettől az időszaktól túlnyomóan Vásárhelyt, illetve Marosszékben fejtette ki orvosi tevékenységét. Sok vonatkozásban homály fedi a Marosvásárhelyt letelepedett Kovács Antal dr. életét is. Orvosi oklevelét 1782-ben, Bécsben szerezte, valószínűleg azonnal Vásárhelyt telepedett le. Eddigi méltatói szerint csak 1824-ben, késő öregségére lett városi fizikus [44]. Levéltári kutatásaink e kérdésben is új adatokkal szolgálnak. A vásárhelyi magistratus protocollumaiban Kovács Antal az 1787—90 közötti időben a „város fizikusa" megnevezéssel több ízben is szerepel és hivatalos megbízatást kap. 1787. május lö-én pl. a magistratus felszólítja Kovács orvosdoktor „városi fizikust", hogy tartózkodjék állandó jelleggel a városban, ha pedig eltávozik, nagyon messze ne menjen, eltávoztat jelentse. Esetleges betegeit távollétében utasítsa a város rendes chirurgusához [45]. Az orvostörténészek figyelmét elkerülte, hogy Weszprémi is vásárhelyi „városi fizikus"-ként említi 1787-ben Kovács Antalt [46]. Hivatalos tisztsége alól 1790 májusában mentik fel. Az indoklás szerint olyan hivatalt vállalt „melynek a többi szokatlan hivatalokkal együtt az udvari felséges rendelések szerint el kelletett enyésztetni" [47]. Kovács valószínűleg más közhivatalt vállalt, ezt az erdélyi Gubernium még 1776-ban a városi fizikusoknak megtiltotta. A továbbiakban Kovács magángyakorlatot folytatott Marosvásárhelyt, de a magistratus időnként (így pl. 1801-ben egy börtönvizsgálat kérdésében) hivatalos ügyekben is igénybe veszi. Másodszori hivatalos, városi orvosi kinevezése csak 1824-ben történt. Az új század első évében, 1801-ben jött Vásárhelyre Szotyori József. Tevékenysége, mindenekelőtt a nevéhez fűződő első, erdélyi polgári kórház megalapítása Vásárhelyen, új fejezet a város egészségügyének történetében. A kép, amelyet Marosvásárhely orvosairól egy fél évszázadot felölelve nyertünk — szegényes. Diplomás orvosok hiányában a betegek ellátása — mint más erdélyi városokban is — a borbélyokra, chirurgusokra hárult. Az itteni sebészcéh szabályzatát Báthory Zsigmond már 1591-ben jóváhagyta, A céh azóta meg-