Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Spielmann József—Szőkefalvi Nagy Zoltán—Soós Pál: A kémikus és balneológus Mátyus István és kora

betegségek megelőzésére alapozott mű majd mentesíti az embereket a fölösleges és drága patikai szerektől, s „egészségekre, erre a fő dologra nézve is, mint egyéb dolgaikban oly alávaló és hozzájuk féleszű, csalárd, hetyke orvosocskáktól és tudatlan borbélyoktól vakok módjára vezettetni ne kényteleníttetnének. És éppen e volt csekély munkámnak is fő célja" — írja [31]. 1757-ben vállalt széki fizikusi tisztjét Mátyus István 43 éven át látja el. Hosszú időn át a városi fizikusi munkakört is betöltötte. Előrehaladott korára való tekin­tettel, 1800. nov. 18-án a Gubernium felmenti hivatala alól és helyébe atyafiá­nak, Mátyus Máté cfr-nak kinevezését javasolja [32]. De Marosszék már 1790. áprilisi közgyűlésén megbízza ifj. Mátyust, hogy öregedő bátyját az orvosi gya­korlatban kisegítse. Mátyus Máté 1789. július 28-án nyerte el diplomáját Bécs­ben. Vásárhelyt 1790-ben telepszik meg, s kap assesori kinevezést „segéd orvosi" kinevezésével egyidejűleg [33]. A Mátyussal kortárs, a városban vagy a székben élő orvosokról a helyi magistra­tus hiányos egészségügyi jelentéseiből igen nehéz tájékozódni. Az 1771-es, vala­mint az 1774-es, a Guberniumhoz felterjesztett jelentésében a városi magistratus azt jelzi, hogy Marosvásárhelyt egyetlen orvos él: Mátyus István („akin kívül közöttünk más orvos nincsen"). Ugyanebben a jelentésben olvashatjuk azt is, hogy „az itteni polgároknak fiai, akik bárhol nyerték vagy fogják elnyerni a dok­tori fokozatot, mikor fognak jönni ebbe vagy más városba, erről mostanáig semmi biztosat nem tudunk" [34]. Ennek a megállapításnak azonban ellentmond az a tény, hogy Marosszék egészségügyi bizottsága azt jelenti a Guberniumnak 1770-ben „Maros körzetben csak két orvos van, az egyik Mátyus István körzeti fizikus, a másik dr. Zágoni Gábor, chirurgus, a városon kívül pedig egy sincsen" [35—36]. A városi magistratus előtt is gyakran szerepel Zágoni Gábor orvosdoktor az 1773/81-es időszakban. Már egy 17G9-es beadványában jogait követeli a Poklos utcai nemesi telekre, anyja Görög György volt vásárhelyi főbíró lánya jussán. Beadványából kiderül, hogy a kérelmező apja Zágoni Zagoni Gábor, székely­udvarhelyi ref. lelkész volt [37]. Fodor István kutatásai is azt bizonyítják, hogy 1780 után Marosvásárhelyt Mátyus István mellett még magánorvosi gyakorlatot folytat id. Kovács Antal és Zágoni Gábor. Zágoni Gábor életére vonatkozó adataink igen szegényesek. Zavart kelt, hogy a kultúrtörténelem gyakran összecseréli Zágoni Gábor orvost, hasonló nevű teológus apjával. Életrajzi adataikat is gyakran összecserélik. A fiatalabb Zágoni Gáborról egyikünk [38] kutatásai kimutatták, hogy a bécsi orvosi egyetemen ta­nult, oklevelét 1764-ben Utrechtben nyerte, s még abban az esztendőben felség­folyamodvánnyal „guberniumi fizikusi" k nevezést kért Erdélybe. Bécsi pro­fesszorai (De Häen, Crantz, Gasser) meleg ajánló levelei ellenére, az állást nem nyerte el. 1766-ban újból kéri fizikusi kinevezését, ez alkalommal is eredményte­lenül [39]. Halmagyi Istvánnak, az erdélyi Gubernium titkárának adatai szerint Brucken­thal Sámuel kancellár kedvezőtlen véleménye ütötte el Zágoni kezéről a kérelme­zett állást [40],

Next

/
Thumbnails
Contents