Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Ferencz Gábor: Újabb dokumentumok Almási Balogh Pálnak, Kossuth Lajos és Széchenyi István orvosának működéséről
elmaradt de 3 nap óta alkalmatlankodik a végbél kizsugorodás a mi bizonyos fájdalmas ingerültségben tartja testemet, akkor is fáj ha állok, még jobban ha járok, az ülés pedig már épen fájdalmas. Ezt most másod ízben tapasztalom életemben. Először mint egy két évek előtt tapasztalam, de akkor kevés órák múlva magától elmaradt. Ezt közönségesen hemoroidalis jelnek szoktuk mi profanus emberek tartani, de én hátgerincz fájdalmat mellette nem érzek. Még különösebb egy másik jelenség, mellyet tegnapelőtt reggel vettem észre. T. u. elől a nemző tagok tövében (talán ágyéknak nevezik ezen testi részt) épen a bal láb czomb hajlásában inakon, valami lassú daganat támad, melly csak akkor fáj, ha vagy megtapintom vagy lábamat felemelem, nem igen nő, de a bőr mintegy tallérnyi nagyságban gyengén veresedik, azonban ez a veresedés sem nagyobbodik. Venerikus daganatnak nem tarthatom, mert egy hónapja hogy asszonyhoz nem nyúltam. Általában testalkotásom ismertető jeléül megjegyzem, hogy soha egész életemben inficiálva nem voltam, soha mercurialis szerekkel nem éltem s tudtomra testemben egy mákszemnyi kényesőt se oltottak. De az egész testem is igen érzékeny ezen jelenségek mutatkozása óta, — úgy szólván mindenem fáj, p. o. ma reggel tapasztaltam, hogy 8 levelet borítékozván ezen borítékozás mellett papiros vágás közben, az olló olly fájdalmasan bántotta ujjaimat, hogy kesztyűt voltam húzni kéntelen — általában úgy látom hogy a mi kevés hús maradt még rajtam, minden rugóságát elveszítette; igen szemlátomást száradok, egy hét előtt még viselhettem pecsétnyomó gyűrűmet bal kezem mutató uján, most már nem, mert minden pillanatban elvesztem ujamról. Mindezek talán az orvosiszerek hatása kezdetének jelei. Egyébiránt fejem izzadása elmúlt, pedig az előtt járás közben hamar megizzadt, ha bár hűs volt is a levegő, (talán mert sebesen szoktam járni) e helyett most hónom alja izzad, de nem igen, csak sebesebb mozgás közben. — Az ételt nem épen kívánom de ha mellé ülök jó ízűen eszem. Nyelvem ragacsos, enyves reggelenkint, s fejéres mindig, de sem savanyú sem keserű. Arczom színe azonban még mindig szokatlanul sárgás, szemem sem egészen tiszta. Naponként kevesebbet dohányzom, s naponként kevésebbé kívánom a dohányzást. Munkaközt felejthetem azt a bizonyos, unbesorgsicht állapotot, de könnyen fáradok s jól esik ha fekhetem, úgy hogy szokásom ellen 9 óra tájban már lefekszem s nem mondhatom hogy rosszul alunnék. E szerint minden aprólékosságot megírtam. Mert a mint egyébkor nem igen szoktam magammal bíbelődni így most a Tettes úrnak orvosi segedelmével élvén, kötelességnek tartom minden csekélységről számolni. A dietat bár nem szorossan, az eddiginél tízszer szorosabban is örömest megtartom, ha szükséges. Elfelejtettem megkérdezni, ha a hidegvizeli mosdás nem ellenkezik-e az orvossággal? Méltóztassék inasom által a közelebbi néhány napokra ismét orvosszereivel ellátni.