Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Székely Sándor: Miért nem ismerték el Semmelweis felfedezését még a 60-as években sem?

kémiai úton. A kontágium keletkezéséhez (vagyis a kémiai folyamat realizálódásához) bizonyos körülmények is szükségesek (pl. tisztátlan levegő, testi leromlás, indulatok — pl. veszettségben I — láz stb,). A szerves anyagok vegyi bomlása tehát nem okoz minden esetben betegséget. Ezzel a „vegyi" felfogással szemben állott a contagium vivum, vagy contagium animatum elmélete (Fracastorotól Henleig), amely szerint nem vegyi bomlás, hanem élő, szaporodó valami okozza a fertőző betegségeket. A contagionistáknak is két irányzata volt tehát a 40-es években, de élt még az emberek tudatában az epidémikus felfogás is, a misztikus középkori nézetek. A betegségek (és nem is csak a fertőző betegségek!) okát vegyi folyamatban keresők álláspontját nagymértékben erősítette Justus Liebig óriási tudományos tekintélye. Liebig szerint a betegség tulajdonképpen rothadási vagy erjedési folyamat, a rothadás, illetve az erjedés pedig nem más mint a szerves anyag vegyi átalakulása. Rothadás — erjedés — betegség: egymástól el nem határolt és élesen meg nem különböztetett vegyi folyamatnak tűnt még akkoriban. Semmelweis lényegében ugyanezen az állásponton volt a gyermekágyi láz kórtanát illetően, ezért idézi Semmelweis tanítását Liebig „Vegytani levelei"-nek harmadik kiadásában, 1851-ben. Semmelweis a gyermekágyi láz etiológiai faktoraként a bomló szerves anyagot tekinti. (Id. mű 153. old.). Liebig idézett munkájának negyedik, 1859-ben megjelent kiadásában, a 20. levél befejező részében „Über die Natur der Contagien und Miasmen. Leichengift, Wurstgift. — Contagiőse Krankheiten." címszavakkal a következőképpen foglalja össze etiológiai nézeteit; „Durch die Erkenntniss der Ursache der Entstehung und Fortpflanzung der Fäulniss in organischen Atomen ist zuletzt die Frage über die Natur vieler Contagien und Miasmen einer einfachen Lösung fähig ; sie reduziert sich auf folgende. Gibt es Thatsachen, welche beweisen, dass gewisse Zustände der Umsetzung oder Fäulniss einer Materie sich ebenfalls auf Theile oder Bestandtheile des lebendigen Thierkörpers fortpflanzen, dass durch die Berührung mit dem faulenden Körper in diesen Theilen