Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Székely Sándor: Miért nem ismerték el Semmelweis felfedezését még a 60-as években sem?

ein gleicher oder ähnlicher Zustand herbeigeführt wird, wie der ist, in welchem sich die Theilchen des faulenden Körpers befinden? Diese Frage muss entschiedend bejaht werden • •. " Semmelweis etiológiai felfogása lényegében Liebigéntk felelt meg tehát, mindkettő materialista felfogás volt, de a kórokozó tényezőt vegyi bomlásban, vegyi folyamatban látta. Pasteur azonban az 50-es évek közepén elvégzett kísérleteivel azt bizonyította be, hogy az erjedés és a rothadás nem puszta vegyi folyamat, hanem olyan vegyi folyamat, amelyet egysejtű élőlények biológiai tevékenysége okoz. Ezzel a contagium vivum (animatum) álláspontját képviselők számára szolgáltatott újabb bizonyítékot vagy ahogyan ma mondjuk: lerakta a bakteriológia alapjait. Liebig idézett munkájának következő fejezetében (21. levél) kitart az álláspontja mellett és részletesen fejtegeti, hogy a mikroszkópos élőlények (amelyek közül akkoriban már sokat leírtak és néhányat betegségek kórokozójaként is azonosítottak) nem okoznak fertőző betegséget, ámbár elismeri, hogy egyikük-másikuk, pl. az Agostino Bassi által 1837-ben leírt — bizonyos selyemhernyó betegséget okozó — gomba parazita. Felteszi a kérdést : hol van a pestis, a szifilisz, a vörheny, a kanyaró, a tífusz, a sárgaláz, a lépfene, a veszettség és a többi fertőző betegség kórokozója? Semmiféle parazitát vagy egyáltalán szervezett élőlényt nem tudtak kimutatni — válaszol a kérdésre. A kóroktani nézetek harca a GO-as években nem dőlt el ugyan a bakteriológiai szemlélet javára, de azok, akik még a „vegyi bomlás" álláspontját képviselték — már védekezésbe szorultak. A betegségek okozóinak kutatása — a fertőző betegségek vonatkozásában — végre szilárd talajra érkezett. Ez az évtized átmenetet jelentett a fertőző betegségek spekulatív etiológiáiról a tudományoshoz, a bakteriológiához. A tét — ezt mindenki érezte — igen nagy volt, az orvostudomány története az egyik legnagyobb ugrását tette meg, amikor a következő évtizedben győzött a bakteriológia. 7* 99