Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Székely Sándor: Miért nem ismerték el Semmelweis felfedezését még a 60-as években sem?

okozó anyag kontakt úton kerül a szülőnő szervezetébe. E tétel bizonyítására Semmelweis kísérleteket végzett nyulakon. E kísérletek leírását Összegyűjtött Munkái 132 — 136. oldalán olvashatjuk. A kísérleteket még Bécsben végezte, később nem folytatta a kísérleteket. Az eredmény nem volt egyértelmű. A „bomló szerves anyag" nem minden esetben okozott pyaemiát. (Semmelweis a bomló szerves anyagot, amely különféle forrásból származott — hasűri exsudátum, hígított vér, tbc-s izzadmány stb. — a szülő nyúl vulvájába vitte be ecsettel.) Ezeket a kísérleteket általában nem fogadták el a kontakt fertőzés bizonyítékaiként. Ugyanakkor — elsősorban az angolok — számos tapasztalatot publikáltak arra vonatkozóan, hogy orbáncos vagy gennyedésben szenvedő beteg kezelése után vezetett szülések esetében gyermekágyi láz keletkezett. Levonták a kézenfekvő következtetést: ezekben az esetekben kontakt fertőzés okozta a szülőnők halálos betegségét. Éppen a kontakt fertőzések megelőzésére kezdték Semmelweis módszerét, a klórvizes mosakodást használni. Mindez azonban nem vitt közelebb a legfontosabb kérdés megfejtéséhez: mi okozza a betegséget? Semmelweis meghatározása: „bomló szerves anyag" a 60-as években már nem felelt meg teljes mértékben a tudomány követelményeinek, ha meg is felelt még a tudomány akkori helyzetének. Markusovszky is megállapítja 1861-ben: „A szabatos fürkészetnek azt hisszük, ki keilend még mutatni, mi és milyen azon rothadt szerves anyagszövet és vegytanilag — mely a fertőzést okozza ; mi úton és módon jut a szervezet belsejébe ; mint működik ott vegyileg, élettanilag ; melyek felszívatása és működésének feltételei." Semmelweis e kérdés megfejtésével 1847 után már nem foglalkozott, az etiológia tisztázására nem helyezett súlyt. A fertőző betegségek kóroktanáról a múlt század első felében eléggé zavaros volt még a felfogás. Mindenesetre, a polgári forradalmak racionalista és materialista szemlélete már a háttérbe szorította a misztikus-mágikus nézeteket, az epidémikus álláspontokat mindinkább legyőzik a contagionisták nézetei. Hufeland a XIX. század küszöbén leszögezi, hogy a fertőző betegségek mérgezések. Okozójuk: a kontágiüm, amely szerves anyagokból keletkezik tisztára 7 Orvostörténeti Könyvtár közi. 97