Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Erich Podach: Semmelweis tudománytörténeti helye

séül a gyermekágyi láz okának Semmelweis által történt tisztázását. De ő mit sem tudott SemmelweisrőL Mint ahogyan megfordítva Semmelweis is fegyvertársának tekintette volna Henlét abban a törekvésében, hogy racionális patológus legyen, ha ismerte volna műveit. Legyen szabad mellesleg Henléval kapcsolatban egy másik orvostörténeti érdekességet megemlítenem. Robert Koch a Porosz Akadémián tartott székfoglaló beszédében azok között a tanárok között említette göttingeni tanulóéveiből Jakob Henle nevét, akik döntően hatottak tudományos gondolkodásmódjára. Ezért azt hitték, hogy Henle a bakteriológiának Koch áltál történt megállapítására azzal hatott, hogy voltak elgondolásai a betegségek parazitológiájáról, különösen pedig annak a három követelményének a felállításával, amelyeknek eleget kell tenni, hogy valamely élősdit, mint valamelyik fertőző betegség kórokozóját lehessen azonosítani. Kiderült azonban, hogy Koch mit sem tudott Henlémk idevonatkozó írásairól, s csak mint kiváló anatómust és anatómiatanárt becsülte őt. Robert Koch magától újra felfedezte a három Henle-féle ismérvét valamely kórokozó sajátos jellegét illetőleg, éppúgy, mint ahogyan Semmelweis is Henlétöl függetlenül cselekedett aszerint az alapelv szerint, hogy nem a betegséget visszük át, hanem annak okozóját: bizonysága ez annak, hogy a felfedezéseknek — gyakran még rövid időn belül is — meg kell ismétlődniök, hogy hatni kezdjenek. Ha a semmelweisi felfedezést annak szűkebb történelmi összefüggésében szemléljük, azt látjuk, lényege abban volt, hogy tisztázta az I. sz. Szülészeti Klinika halálozási többletének okát és azt az általa bevezetett megelőző intézkedések révén eltávolította. Utóbbiakat egyre következetesebben kiépítette és fő művében megvannak a vegyi és mechanikus antiszepszis elvei, amelyek alapján megvalósítható a kéznek, a műszereknek és mindannak a fertőtlenítése, ami érintkezésbe kerülhet a puerperális sebbel. A Semmelweis alapította fertőtlenítés már az ő életében sem marad a szülészetre korlátozott. Balassa János itt, Budapesten bevezette azt a sebészeti műtőbe és az orvostudomány sajnálatos tévedéseinek egyike az, hogy a Semmelweis-féle fertőtlenítés csak a Lister-féle antiszepszis uszályaként jutott érvényre. Magának a felfedezésnek a történetét Semmelweis hatásosan mondta el. Nyomában ezt bizalommal leírták és továbbmondták.