Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Adattár - Újabb adatok a bajai kórház történetéhez (Biczó Piroska)

mástól el legyenek falazva. Popovics püspök erre az utolsó rendeletre hivatkozva támogatta a görögök kérését. Kregár Mihály konzul, kiküldött városi biztos 1800. júl. 26-án jelentette, hogy az egyházközség kurátoraival helyszíni szemlét tartott a kriptákról elkészített vázlat alapján és teljesíthetőnek véli a kérést. A magisztrátus ilyen értelmű felterjesztésére a Helytartótanács annak kivizsgálását rendelte el, hogy a Duna áradása esetén a kriptákban fekvő hullák nem lesznek-e az egészség ártalmára. E vizsgálatot egy városi biztosokból és a pesti egyetem orvoskarának küldötteiből álló bizottság végezte, amely megállapította hivatalos igazolás formájában, hogy ezek a kripták nem ártalmasak az egészségre, ha szilárd alapjuk van, s nem túlságosan mélyek, annál is inkább, mert a Duna vize áradás esetén odáig nem szokott felhatolni. A magisztrátus október 15-én felterjesztette a vizsgálati jelentését, mire a Helytartótanács 1800. október 28-án (25 569 sz.) megadta az engedélyt az említett követelményeknek megfelelő kripták építésére. Az egyházközség 1802. január 27-én határozatot hozott a kripták csináltatásának módozatáról és díjáról. Egy sírhely ára 100 Ft, a kőművesmunka díja pedig 20 Ft. Később 1816. II. 19-én egy újabb egyházközségi határozat született, amely az I. osztályú sírhely árát 160 Ft-ra emelte. Az egyházközség a kripták csináltatását tovább már nem vállalta, az a temettetők feladatává vált. E sírok zöme még most is megtalálható. Némelyik közülük díszes kivitelű görög nyelvű sírfelirattal rendelkezik. Az egyszerűbb görögök temetése továbbra is a régi szerb temetőben folyt egészen a Kerepesi temető 1849. évi megnyitásáig. Ettől kezdve a szegényebb görögök e temető szerb parcellájába temetkeztek, a gazdagabbak pedig a temető északi falánál fekvő kriptákban nyertek elhelyezést. Ez utóbbiak közül tizenkettő görög sírfelirattal van ellátva. A szerb parcella evakuálásával a görög halottak sírjai is eltűntek. 1886-ban megnyílt a rákoskeresztúri új köztemető. Ebben különálló görögkeleti parcella már nincsen. így a pesti görögöknek a magyarok közé való beolvadása nemcsak az életben, hanem haló poraikban is a legteljesebb mértékben megvalósult. Füves Ödön Ujabb adatok a bajai kórház történetéhez Nemrégiben jelent meg Cseh Imre munkája a bajai kórház történetéről (1). A dolgozatnak a XIX. század eseményeit tárgyaló része különösen hiányos. Maga Cseh Imre is megállapítja : „... az általam fontosnak vélt adatokat sem tudtam hiánytalanul összeszedni, mert a rendelkezésemre álló idő rövidsége megakadályozott abban, hogy részben a háborús események, részben az iratok tárolásának ezektől független, nem kifogástalan módja miatt elkeveredett forrásokat hiánytalanul átvizsgálhassam. A bajai kórház összefüggő, teljes történetének megírása ezért, jelen munka