Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Adattár - Újabb adatok a bajai kórház történetéhez (Biczó Piroska)

megjelenése után is, a jövőben megoldandó feladatot képez." Ehhez a teljes történethez szeretnék néhány adattal hozzájárulni. Baja a XVIII. század végén, a XIX. század elején élte virágkorát. A fennálló társadalmi és gazdasági viszonyok szükségessé, illetve lehetővé tették egy egészségügyi intézmény létesítését. A kórházat eddigi megállapítás szerint 1797-ben alapította Vermes Lászlóné. Cseh Imre azonban kimutatta, hogy Baja kórháza nem alapítványi, létesítése pedig 1797nél korábbi időre tehető. Steidli György 1780-ban kelt végrendelete bizonyítja, hogy a kórház létrehozása már ekkor élő gondolat volt. „Ispitaépületre pedig 10 forintokat rendelek" — írja a végrendelet. 1795 — 97 között feljegyzés található a kórház számára vásárolt tűzifáról. Az első részletes beszámoló a kórház életéről az 1797. november 1-től az 1798. október 31-ig terjedő időszakot öleli fel. Vermes Lászlóné szerepe az alapítás körül teljesen tisztázatlan. A kórház beruházásában vagy a fenntartáshoz szükséges tőke adományozásában lehetett jelentősebb szerepe. A kórház történetében a következő ismert és fontos adat 1840. május 1., a várost szinte teljesen elpusztító tűzvész, melynek a kórház is áldozatul esett. Az alapítás óta eltelt fél évszázad alatt a kórház létét a kádárok céhkönyve bizonyítja, melyet a bajai múzeumban őriznek (2), Ezt a könyvet 1801-ben kezdték vezetni. A tinta és az írás egyezése révén a hátsó borítón talált följegyzés is 180l-es keletű. Az itt olvasható „Mestertaksa és egyéb czéhbeli járandóság Jegyzéke" című felsorolás 5 Ft kötelező összeget jelöl meg „Ispotályra". A felvett mesterek neve mellett csak ennyit találunk összeg megjelölése nélkül:,,... az egész Czéh béli járandóságot lefizette." Kopper József neve mellett 1841-ben a lefizetett összeg részletezése is megtalálható, mely bizonyítja, hogy az 1801-ben lefektetett járandóságok jegyzéke még részben érvényben van, tehát ugyanazon pénzösszeg a kórház javára még mindig kötelező. A mesterlevélért fizetendő 3 Ft hiányzik csupán. Az 1801-ben kelt felsorolást idővel áthúzták, alája a járandóságok új jegyzékét fektették. Ennek az új megállapodásnak a keletkezési ideje nem állapítható meg pontosan, de 1847-ben még a régi volt érvényben, mert Kopper János neve mellett 80,39 Ft szerepel. A mesterré avatáskor fizetendő járandóság összege 23 Ft-ra csökkent. Ez a jelenség a céhek általános sorvadásával függ össze (3). A feltételezhetően 1860 körül keletkezett második taksa-szabályozás felsorolása a kórház története szempontjából fontos. A járandóságok száma az előző tízről hatra csökkent, a megmaradt tételek összege szintén kisebb lett, egyedül a kórház részére maradt meg az előzőekben is fizetett 5 Ft. Az új felsorolásban az „Ispotályra" a második helyet foglalja el, míg az előzőben a nyolcadikat. Ez mind a kórház jelentőségének megnövekedését biztosítja. Dr. Rosemann Pál 1860-ban készült beszámolójából tudjuk, hogy a kórháznak 1852-ben 164 betege volt (4). Az 1840-ben leégett kórház felépítéséről semmi adatot nem ismerünk, egyedül Dr. Rosemann beszá-