Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Székely Sándor: Miért nem ismerték el Semmelweis felfedezését még a 60-as években sem?

Semmelweis érdeme A figyelem tehát a fertőző betegségek kóroktana felé fordult, éspedig már a 60-as években is egyre inkább a bakteriológiai etiológia felé. A kor tudományos hipotéziseinek értékét nem kis mértékben azon mérték le, hogy mennyiben ad korszerű választ a betegség okozójára (ez ma is a döntő kérdés). A bakteriológia diadala ezért egy időre a háttérbe szorította Semmelweis tanítását, ámbár ez is — a kor szellemének megfelelően — materialista volt. Ma, amikor Semmelweis érdemeinek elismerése nem vitatott többé, egyesek Semmelweist a bakteriológia előfutárai közé is sorolják. Azt hiszem, ez nem felel meg a tényeknek, de Semmelweisnek erre nincs is szüksége. Semmelweis nem mikroszkópizált és nem kísérletezett. Korai, mindössze néhány nyúlon végzett kísérletsorozata e tekintetben gyakorlatilag nem jön számításba. Módszere elsősorban statisztikai volt, a statisztikai feldolgozáson alapuló kutatásait éles szemű megfigyeléssel párosította. A fertőző betegségek terjedésének statisztikai alapon történő kutatása szintén úttörő jellegű tudományos módszernek tekinthető Semmelweis korában. Felfedezése pedig — a szülészeti aszepszis — méltán emeli őt a világ legnagyobb orvosainak a sorába.