Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

Csoport vagy tsoport = ún, pók, vagy himpók a ló lábán. Disznószaka. Az elnevezést állatra és emberre egyaránt használ­ták, fogakon, nyakon levő bármely daganat vagy vizenyősség. Ez a kifejezés már a régi görögöknél is használatos volt. Dob-dög = haspuffadás. Dögdaganat = a nyelv alatt vagy a nyelv izmainak daganata. (Lásd még Gyarmaty Sándor: A falusi baromorvos, 1832. 113. oldal.) Ereszkedés = tályog, gennyes daganat. Érgelyva = ló vagy szarvasmarha nyakán értágulás (aneurisma). Farkasdagadás vagy sömör, hívják farkasfenének is a szákszélen vagy a szájban levő sömörhólyagokat. Farkasfog, ha a ló fogai hegyes végűre kopnak, s emiatt a lovak nehezen rágnak. Ilyenkor a fog hegyét le szokták törni vagy csípni. Farkashályog. Ez nem a közönséges szürkehályog; a szemen semmi elváltozást sem látni és a ló mégis vak. Nevezik feketehályognak is. Liszt Nándor : „Népies gyógymódok és babonák Hajdú megyé­ben. Debrecen, 1906. 26. oldal. A hajdúsági nép az utolsó évtizedek­ben is farkashályognak vagy farkassötétségnek nevezi. Rákóczi Zsigmond 1650-ben írta egy lováról, hogy egyik szemére megvakult, mert farkashályog van rajta (Monum. okm., XXIV. 416.) Farkasféreg = az állat végbelében levő férgek. Bőrfarkas vagy bőrfene, forrófene, fenerák, feneseb, lényegében egyet jelentenek; az állatokon levő bőrrákszerű daganatok. Fibelekje vagyon; hideg leli. Főleg lovakra szokták mondani, A fibelek kifejezés a német Fieber szóból származott át, tehát a ló lázas. Fökény, fökin, fököny egyet jelentenek: fekélyt. Frantzu féreg: lóbetegség, amely nem jelent egyet a syphilissel, hanem a lovak rosszindulatú gennyes bőrbaja. A Dunántúlon franca, vagy feránca szavakkal is nevezték. Himpók : különböző eredetű, a lovak lábán elhelyezkedő és sánta­ságot okozó bajokat értettek alatta. Pl. Savós ínhüvely gyulladás, csontkinövés, porckinövés, a lovak csánkja alatti kisebb csonthártya­gyulladás. Ezt csánkpóknak is nevezték, Hószem: a lovak periodikusan fellépő szemgyulladása. Az Alföldön szemtüzesedésnek nevezték.

Next

/
Thumbnails
Contents