Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

István 1959-ben megjelent munkái válnak ki. Minket azonban csupán tudománytörténeti szempontokból azok a ráolvasások érdekelnek, amelyek kétségtelenül ősi eredetűek, de ezek sem színmagyarok, mert több észak-szláv vonatkozás van bennük. Ezek a ráolvasások babonaságok, semmiféle természetes gyógyszert nem tartalmaznak, így tudománytörténeti vonatkozásban csak azért értékesek, mert az előző századok bűbájoskodó, babonás, imádságos „gyógyítására" mutatnak vissza. Sokkal érdekesebb a XVI-i és a megelőző századok állatbetegség elnevezései. Néhányat lássunk ezekből: Szent Antal tüze, és rögén = orbánc, békaleveleg = az állat torkán daganat, tályog vagy kelevény, de néha torokban lévő duzzanat, egyszerű toroklob, máskor a torok vagy a szájpadlás vizenyője. Erre vonatkozólag értékes tanulmányt közölt Pais Dezső a Magyar Nyelv, XIII. évfolyam 272. oldal. Említi, hogy a „békaleveleget egyes vidékeken „lebeke" néven ismerték. Békolat vagy békolás, lóbetegség. Lehet, hogy valami bőrbaj, mert: „Ha a lovon békolat vagyon, az ló békolásán hosszú gyakos szőrű, ha föl fősüllöd a békolást. Jó a zöld ir az békolatban lévő sebes lábra." (A ló patájának talpi részén ma „nyirráknak" nevezett gyulladás van, amelyet ma is zöld írral, azaz rézgálic kenőcsével kezelnek.) Bélindulás = közönséges hasmenés. Biborcs vagy biborcsó, vagy buborcs: gyulladás „az ló lábán, ki buborcs vagyon, mesd meg nekie . . . míg meglátod minemű rútság jár ki belőle. Az ló szárát alá mind az biborcsig erősen meg kell tekerni és a biborcsot egy érvágó vassal vágasd meg." Borsó = a sertés borsóka kórja (Cysticercus). Csapereszkedés = torokgyulladás vagy az állat álla alatt vagy felett különböző eredetű daganat, duzzanat vagy mirigy. „Cselekedet" van rajta = megrontott, szemmelvert, megátkozott. Csírás betegség = mérges, rosszindulatú mirigyek, lóbetegség. Ha a mirigy a „tüdőre telepszik", akkor az veszedelmes kelés. Ezt butacsírának is nevezik. (Legrégibb adat 1706-ból, Magyar Nyelv, 343. oldal.). Tulajdonképp agyvízkór, a meningeális folyadék mechanikus úton nyomást okoz és az állat teljes bágyadtságát (innen: butacsir) idézi elő.