Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

mint az állati gyógyításban egyaránt. Erre mutat gróf Eszterházy Ferenc kézirata, amely ráolvasásokat és más gyógyító szokásokat tartalmaz. Eszterházy 1070-ben született, kétségtelen tehát, hogy az általa feljegyzett adatokat ősi szájhagyományként ismerte és biztosra vehetjük, hogy sok százados népi gyógyító szokás maradványa. Annyival is inkább állíthatjuk ezt, mert változatait több XVII. és XVIII. századbeli kéziratban is megtaláltuk. Az ide vágó lényegesebb irodalmi adatok ezek: Dr. Magyari—Kossá Gyula: Magyar Orvosi Emlékek, III. kötet, 450. oldal; Ipolyi: Századok, 1872. évfolyam, Magyar Nyelv XVI. évfolyam 79. oldal, Ethnographia XI. évfolyam, 412. oldal, valamint Századok, 1882. IV. 305. és 1874. VI. 588. oldal. Tudnunk kell, hogy az abrakadábrás babonás írásos feljegyzések kétségtelenül arab, egyiptomi eredetűek és onnét származnak át talán a törökökön vagy Bizáncon keresztül és terjedtek el a magyar nép körében, de amint dr. Hovorka és dr. Kronfeld : „Vergleichende Volksmedizin" című könyvében láthatjuk, kisebb-nagyobb eltéréssel úgy a déli, mint az északi szlávoknál is ismerték. Eszterházy eredeti kéziratát Thaly Kálmán fedezte fel és írta le a Századokban 1883-ban, a közleményből is kitűnik, hogy Győr és Pozsony megyében és Pécs környékén különböző változatokban ismerték. Még inkább fontosabb és biztosan a magyar korai évszázadok állat- és embergyógyító hiedelmeit mutatják Bornemissza Péter szuperintendens, protestáns püspök-helyettes 1578-ból való kézirata: „Az Ördögi kísérletekről". A kéziratot első ízben a Századokban ismertették 1874-ben, eredeti helyesírással. Legutóbb pedig a Tudományos Akadémia kiadásában 1955-ben jelent meg Eckhardt Sándor jegyzeteivel: „Ördögi Kísértetekről avagy Röttenetes utálatosságáról ez megferteztetett világnac es azból való ki tisztogatásáról az mi urunc Iezus Kristusnac. Sempten, Pinkösd tájba. 1578." . Az „Ördögi Kísértetek" mint különálló mű Bornemissza Péter egy korábbi munkájából való kiadvány. Egyetlen ép példánya van (valószínű ez is csak másolat) a pápai református kollégium könyvtárában. A nagyon értékes művel kapcsolatosan már néhány munka foglalkozott, amelyek közül Schulek Tibor 1939-ben és Nemeskürti